A Sziriza nyert - nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása

Az első hivatalos részeredmények megerősítik a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzelmét az előre hozott görög parlamenti választásokon: a voksok mintegy negyedének összeszámlálása alapján 35,4 százalékos támogatottságot tudhat magáénak a Sziriza - közölte a görög belügyminisztérium.

Antonisz Szamarasz görög kormányfő pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) hat százalékkal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 29 százalékát szerezheti meg.

Az első eredmények szerint a harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal kerül, 6,3 százalékos támogatottsággal. A párt vezetősége vizsgálati fogságból vezényelte le az Arany Hajnal választási kampányát. A hatóságok a politikusokat azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezethez tartoznak.

Az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) az első hivatalos adatok szerint a voksok 5,9 százalékát szerezte meg. Az első eredmények alapján úgy tűnik, a három százalékos parlamenti küszöböt sikerült átlépnie a kommunistáknak (KKE) is, akik 5,6 százalékos támogatottságra tettek szert. A kormánykoalícióban részt vevő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 4,8 százalékát nyerte el, a jobboldali Független Görögök pártja (ANEL) pedig 4,7 százalékot szerzett.

Az egykori kormányfő, Jeórjiosz Papandreu pártja, a Demokraták és Szocialisták Mozgalma (Kidiso) valószínűleg nem tudta megszerezni a voksoknak a parlamentbe jutáshoz szükséges három százalékát, az első eredmények szerint 2,4 százalékos támogatottságot ért el.

Egyelőre nem tudni, hogy a Szirizának sikerült-e megszereznie az abszolút többséget a 300 fős parlamentben, hogy akár egyedül is kormányt alakíthasson. Ehhez 151 mandátumra lenne szüksége a pártnak, amely jelenleg 149-151 képviselői helyre számíthat.

Ciprasz pártja az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért száll síkra, így a választást fokozottan figyelemmel kísérik a pénzügyi piacok.

Az EU pénzügyminiszterei már hétfőn összeülnek, hogy megvitassák az adósságválság sújtotta Görögország helyzetét. Az eurózóna tagjai a tervek szerint február 28. után tárgyalnak a görög mentőcsomag esetleges meghosszabbításáról.

Az első reakciók

"Egyértelmű, hogy történelmi győzelmet arattunk, ami nemcsak a görög embereket érinti, hanem minden európai népet. Ez nagy megkönnyebbülés minden európainak. A kérdés csak az, hogy mekkora a győzelmünk" - mondta Panosz Szkurletisz szóvivő a Mega görög tévécsatornának. A szóvivő szerint a Sziriza győzelme "a társadalmi igazságosság és méltóság visszatérését, a demokrácia visszatérését" jelentené, mert az utóbbi évek "vad megszorításait megsínylette a demokrácia".

Makisz Voridisz egészségügyi miniszter, az Új Demokrácia parlamenti szóvivője elismerte a vereséget. "Vesztettünk. A vereség mértéke egyelőre még nem világos. Az lesz a szerepünk, amit a görög emberektől kaptunk: a legnagyobb ellenzéki párté" - mondta a Mega tévécsatornának nyilatkozva. A szóvivő egyúttal azt hangoztatta, hogy a konzervatív kormány által a nemzetközi pénzügyi segély fejében meghozott megszorító intézkedések hasznosak voltak, de azoknak vége szakadt, még mielőtt gyümölcsöt hozhattak volna.

A görög belpolitika meghatározó eseményét a nemzetközi pénzpiacok is fokozott figyelemmel kísérik, mivel a Sziriza a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért szállt síkra.

A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta ez volt a negyedik parlamenti választás Görögországban, és a győztesnek ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást.

A kormányalakítás már csak azért is sürgető feladat lesz a választás győztese számára, mert Athénnak február végéig új megállapodást kell kötnie hitelezőivel, ellenkező esetben felfüggeszthetik a pénzügyi segélyeket, és Görögország fizetésképtelenné válhat.

Uniós reagálások

Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása - állapította meg Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője vasárnap esti nyilatkozatában a Sziriza választási győzelmének hírére. Az olasz politikus üdvözölte a baloldali pártok győzelmét, és arra szólította fel Alekszisz Cipraszt, hogy "erős Európa-párti koalíciót" hozzon létre.

"A görög nép egyértelműen szakított a megszorítások útjával, amit az uniós trojka diktátumai kényszerítettek rá. Olyan új kormányt akar, amely teret biztosít a tisztességes politikának, és több társadalmi igazságosságot tesz lehetővé" - fogalmazott Pittella.

Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának a német delegációvezetője, Herbert Reul ugyanakkor elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát. "Görögországnak tovább kell vinnie a reformkurzust, ha nem akarja kockáztatni az euróövezetből való kiválást" - szögezte le a CDU politikusa.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője gratulált Sztavrosz Theodórakisznak, a To Potami (A folyó) nevű párt vezetőjének az elért választási eredményhez. "A baloldal és a jobboldal bevett pártjaival szemben életképes alternatívát kínáló To Potami sikere azt bizonyítja, hogy van igény az Európa-párti és reformpárti erőre a görög politikában" - vélekedett a belga liberális politikus.

Nem kell szélsőséges piaci reakcióktól tartani

Szemben a szélsőséges piaci reakcióktól tartó általános vélekedéssel, számos, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó közgazdász szerint a görögországi választásoknak nem lesznek átütő erejű következményei. A parlamenti választás eredménye meghatározó lesz ugyan Görögország jövőjére nézve, szélesebb piaci hatásait azonban felfogja majd az ország viszonylagos elszigeteltsége az euróövezeti pénzügyi rendszertől, valamint az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programja - véli Lucy O'Carroll, az Aberdeen Asset Management közgazdásza. "A fertőzésveszély teljesen nem múlt el ugyan, de jelentősen mérséklődött" - tette hozzá.

Carlo Messina, az olasz Intesa Sanpaolo SpA. bank vezérigazgatója egy interjúban kifejtette, hogy egyáltalán nem tart a görög választások piaci mellékhatásaitól. Az EKB mennyiségi monetáris lazító intézkedése szerinte is megfelelő mozgásteret biztosít a piacoknak, valamint lehetőséget nyújt a görög adósság ahhoz elegendő mértékű átütemezéséhez is, hogy az országnak ne kelljen elhagynia az euróövezetet.

Nem lenne ajánlatos teljesen leírni a dominóhatás bekövetkezésének a lehetőségét - véli viszont Peter Westaway, a Vanguard Asset Management vezető közgazdásza. "Tény, hogy Görögország most el van szeparálva valamelyest, hiba lenne azonban azt gondolni, hogy nincs már a játszmában. Az euróövezet nagyon is káros következményekkel járó elhagyása egyáltalán nem zárható ki" - mondta.

Az AXA Investment Management szakértői számítanak némi piaci volatilitásra a választásokat követően. "A Görögország és hitelezői között kezdődő tárgyalások által okozott bizonytalanság mindenképpen rányomja majd a bélyegét a kockázatosabb befektetési kategóriákra, legalábbis az euróövezeten belül" - mutattak rá előrejelzésükben, hangsúlyozva azonban, hogy a radikális baloldali Sziriza párt választási győzelme még így is legfeljebb csak "marginális" hatással lehet a tényleges euróövezeti folyamatokra.

"Ha a Sziriza nem működik együtt, Németország esetleg kénytelen lesz megkérni Görögországot, hogy hagyja el az euróövezetet" - véli Mark Burgess, a Threadneedle Investments befektetési szakembere.

A Sziriza szóvivője viszont cáfolta, hogy a piacok negatív reakcióval fogadnák a párt választási győzelmét. "Győzelmünk egész Európa számára egy új korszakot nyit meg, egy olyat, amelyben a gazdasági növekedés és a fejlődés veszi át a megszorítások helyét" - fogalmazott.

MTI