Több csúsztatást is tartalmaz az Amnesty International Magyarországról szóló jelentése
A Human Rights Watch legutóbbi országjelentése után az Amnesty International (AI) publikált egy, Magyarországgal is foglalkozó jelentést, melynek számos állítása tévedéseken alapul - írta elemzésében az Alapjogokért Központ. Szerintük - az AI által leírtakkal ellentétben - Magyarországon a hatalmi ágak egymástól elválasztva működnek, amit a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan az Alaptörvény a legmagasabb szinten deklarál.
Kiemelték, hogy a sugalmazottakkal ellentétben a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, tehát nem csak a listás eredményeket szükséges figyelembe venni akkor, amikor az országgyűlési mandátumarányokról beszélünk. A vonatkozó választási jogszabályokat, csakúgy, mint az Alaptörvényt, több hónapos vita után, nyilvános törvényalkotási eljárásban fogadták el - tették hozzá.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új Alaptörvény biztosítja, ráadásul jóval magasabb szinten, mint a korábbi Alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.
Az Alapjogokért Központ hangsúlyozta azt is, hogy a menekültügyi őrizet gyakorlatára vonatkozó állítások sem állják meg a helyüket, hiszen egyrészről a menekültek mindösszesen 10 százalékánál alkalmazták ezt a jogintézményt, másrészről a számukra is hatékony bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre. Hozzátették: az is kiemelendő, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi döntésével összhangban a jogalkotó módosított a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályozáson és törvénybe iktatta az adott bírói döntést kötelezően, hivatalból felülvizsgáló kegyelmi eljárást.
Forrás: PestiSrácok.hu
Fotó: boon.hu
