Pesti Srácok

Lemond az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója

Lemond az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója

A hvg.hu információi szerint hétfői nappal felmentését kérte Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója. A lapnak a Belügyminisztérium részéről sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták az információt.

Göbölös két évig volt az Alkotmányvédelmi Hivatal − korábbi nevén Nemzetbiztonsági Hivatal − igazgatója. A feladatra 2011 decemberében Pintér Sándor belügyminiszter kérte fel, miután elődjét, Balajti Lászlót felmentette tisztségéből Orbán Viktor.

Göbölös László 55 éves, 1981 óta teljesít hivatásos szolgálatot, 1999 óta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állományának tagja. Vezette a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Műveleti Koordinációs Igazgatóságát, majd meghatározóan járult hozzá a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Információ-Feldolgozó Igazgatóságának megalakításához, amelyet a polgári titkosszolgálat vezetésének megkezdéséig irányított.

PestiSracok facebook image

A hvg.hu cikke szerint Göbölös nem magától kérte felmentését; azért kell távoznia, mert nem tudta teljesíteni vállalt feladatait a kémelhárítás, gazdaságbiztonság és értékelés-elemzés területein. A lap úgy tudja, Pintér Sándor átmeneti vezetőnek szánta, de nem volt megelégedve a munkájával.

Göbölös László volt az, aki 2012 áprilisában aláírta a kormány és az UD Zrt. közötti peren kívüli egyezséget a hivatal képviseletében. A cég 2010 februárjában indított 1,7 milliárd forintos kártérítési pert a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve a magyar állam ellen, miután az NBH 2008. szeptember 10-én Laborc Sándor főigazgató feljelentése nyomán házkutatást tartott a cég székházában, ahol különböző adattároló eszközöket és iratokat foglalt le. A cég ellen számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és más bűncselekmények miatt nyomoztak, de a büntetőügy megszűnt. Külső szakértők 391 milliós tehertételt állapítottak meg, végül pedig 265 millióban állapodtak meg a peres felek, amit négy egyenlő tételben rendeztek.

Szintén Göbölöshöz kötődik az „őszödi beszéddel” kapcsolatosan készített jelentések vizsgálata, azok titkosítását megszüntetve nyilvánosságra hozatala. "Ugyanígy tették mindenki számára olvashatóvá a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozókon elhangzottak dokumentumait" −írja a hvg.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.