Pesti Srácok

Fideszes belharc a múzeumnegyed körül

Fideszes belharc a múzeumnegyed körül

A múzeumnegyed kérdéséről hétfő este tartott fórumon Zoboki Gábor építész elmondta, a Várba tervezi az eredetileg a Pecsa helyére épülő múzeumot. A Magyar Nemzeti Galéria által kiírt tervpályázaton két magyar építész mellett 7 külföldi iroda is indult.

Zoboki terve elsőre furcsának tűnhet, azonban van alapja az elképzelésének, és erre az építész személye mellett több jel is utal. A Városliget beépítése minden esetben óriási tiltakozáshullámot indít a civilek körében, ám az utóbbi időben több politikus is csatlakozott az elképzeléshez, miszerint a Nemzeti Galériának a Várban a helye, így például L. Simon László is. Az MNG Ligetbe történő áthelyezése egyébként Baán László, a Szépművészet Múzeum igazgatóknak ötlete. Az Index tudni véli, hogy a Müpa tervező Zoboki Gábor egyébként igen jó viszonyt ápol a miniszterelnökkel, amelyre bizonyíték lehet a 2005-ben ,átadott kulturális intézmény épülete is.

Hogy mi zajlik a háttérben, arról keveset tudhatunk, de az biztos, hogy nem építészeti kérdésekről megy a vita. Erre maga Baán László is utalt a Veiszer Alinda vezette kultúrpolitikai fórumon a Katona József színházban, amikor egy kérdésre feszülten azt válaszolta: "tudja, mi zajlik a háttérben, de azért van politikailag is magas pozícióban, hogy ilyesmiket ne tárja a nyilvánosság elé."

PestiSracok facebook image

Szintén a Liget mellett kardoskodik a ligetbudapest.org blog, amely jól értesült anonim szerző(k) műve.

A Zoboki-Baán párharcban egyelőre talán mégis erősebb lehet a Szépművészeti igazgatójának elképzelése, erre utal, hogy Baán a kormánytól miniszteri biztosi címet kapott, a beruházást ráadásul kiemeltté minősítették, és az idei évre már elfogadtak számukra 15,8 milliárd forintot is.

Kedden hirdették ki a Liget-projekt pályázatának végeredményét, amelyen a nemzetközi zsűri a Nemzeti Galéria épületterveiről döntött. A zsűri két épületet is első díjra javasolt: a Pritzker-díjas SANAA és a szintén Pritzker-díjas Snøhetta épületét is jónak tartják a Ligetben, a Pecsa helyén. A két terv láttán rögtön világos, hogy mi volt a zsűri vezérelve: a parkkal kapcsolatot ápoló, a zöld felé nyitott épületet szerettek volna, amely elmossa a kint és a bent közti különbséget.

Zoboki tervében ugyanakkor nem a turistákat akarja egy koncepcióhoz idomítani, hanem az ő útvonalukat követve építene fel múzeumnegyedet. A turisták pedig a Várból indulnak, végighaladnak az Andrássy úton, így jutnak el a Hősök terére. Zoboki ezen a vonalon szórná el a kulturális építményeket, amelyekből az egyik, a Magyar Nemzeti Galéria maradna a Várban. Az építész elismeri, hogy az MNG jelenlegi helye nem alkalmas múzeum számára. Tele van lehetetlen lépcsőkkel, a tér nem klimatizálható, tetőbevilágító nyilván nem építhető be, és akkor még ott van az egykori Munkásmozgalmi Múzeum vörösmárvány mauzóleuma is. A terv a jelenleg szakadékként funkcionáló területre helyezi az épületet, a Szent György tér nyugati oldalára. Oda, ahol ma semmi nincs, csak egy nagy űr, amiről külföldi ismerőse megkérdi, hogy ez mi, ön pedig nem tud válaszolni. Ide épületet emelni nem teret vesz el a várostól, hanem egy értelmetlen lyukat tölt meg funkcióval.

Forrás: Index/PS

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.