Pesti Srácok

Fideszes belharc a múzeumnegyed körül

Fideszes belharc a múzeumnegyed körül

A múzeumnegyed kérdéséről hétfő este tartott fórumon Zoboki Gábor építész elmondta, a Várba tervezi az eredetileg a Pecsa helyére épülő múzeumot. A Magyar Nemzeti Galéria által kiírt tervpályázaton két magyar építész mellett 7 külföldi iroda is indult.

Zoboki terve elsőre furcsának tűnhet, azonban van alapja az elképzelésének, és erre az építész személye mellett több jel is utal. A Városliget beépítése minden esetben óriási tiltakozáshullámot indít a civilek körében, ám az utóbbi időben több politikus is csatlakozott az elképzeléshez, miszerint a Nemzeti Galériának a Várban a helye, így például L. Simon László is. Az MNG Ligetbe történő áthelyezése egyébként Baán László, a Szépművészet Múzeum igazgatóknak ötlete. Az Index tudni véli, hogy a Müpa tervező Zoboki Gábor egyébként igen jó viszonyt ápol a miniszterelnökkel, amelyre bizonyíték lehet a 2005-ben ,átadott kulturális intézmény épülete is.

Hogy mi zajlik a háttérben, arról keveset tudhatunk, de az biztos, hogy nem építészeti kérdésekről megy a vita. Erre maga Baán László is utalt a Veiszer Alinda vezette kultúrpolitikai fórumon a Katona József színházban, amikor egy kérdésre feszülten azt válaszolta: "tudja, mi zajlik a háttérben, de azért van politikailag is magas pozícióban, hogy ilyesmiket ne tárja a nyilvánosság elé."

PestiSracok facebook image

Szintén a Liget mellett kardoskodik a ligetbudapest.org blog, amely jól értesült anonim szerző(k) műve.

A Zoboki-Baán párharcban egyelőre talán mégis erősebb lehet a Szépművészeti igazgatójának elképzelése, erre utal, hogy Baán a kormánytól miniszteri biztosi címet kapott, a beruházást ráadásul kiemeltté minősítették, és az idei évre már elfogadtak számukra 15,8 milliárd forintot is.

Kedden hirdették ki a Liget-projekt pályázatának végeredményét, amelyen a nemzetközi zsűri a Nemzeti Galéria épületterveiről döntött. A zsűri két épületet is első díjra javasolt: a Pritzker-díjas SANAA és a szintén Pritzker-díjas Snøhetta épületét is jónak tartják a Ligetben, a Pecsa helyén. A két terv láttán rögtön világos, hogy mi volt a zsűri vezérelve: a parkkal kapcsolatot ápoló, a zöld felé nyitott épületet szerettek volna, amely elmossa a kint és a bent közti különbséget.

Zoboki tervében ugyanakkor nem a turistákat akarja egy koncepcióhoz idomítani, hanem az ő útvonalukat követve építene fel múzeumnegyedet. A turisták pedig a Várból indulnak, végighaladnak az Andrássy úton, így jutnak el a Hősök terére. Zoboki ezen a vonalon szórná el a kulturális építményeket, amelyekből az egyik, a Magyar Nemzeti Galéria maradna a Várban. Az építész elismeri, hogy az MNG jelenlegi helye nem alkalmas múzeum számára. Tele van lehetetlen lépcsőkkel, a tér nem klimatizálható, tetőbevilágító nyilván nem építhető be, és akkor még ott van az egykori Munkásmozgalmi Múzeum vörösmárvány mauzóleuma is. A terv a jelenleg szakadékként funkcionáló területre helyezi az épületet, a Szent György tér nyugati oldalára. Oda, ahol ma semmi nincs, csak egy nagy űr, amiről külföldi ismerőse megkérdi, hogy ez mi, ön pedig nem tud válaszolni. Ide épületet emelni nem teret vesz el a várostól, hanem egy értelmetlen lyukat tölt meg funkcióval.

Forrás: Index/PS

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)