Pesti Srácok

Ismét a sajtószabadságot vizsgálják - Az Alapjogokért Központ szerint oktalanul

Ismét a sajtószabadságot vizsgálják  - Az Alapjogokért Központ szerint oktalanul

Az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már felmerült kifogásokra is választ ad - írja elemzésében az "ellen-TASZ"-ként is emlegetett Alapjogokért Központ. A neves, de inkább a kormány szellemi holdudvarához kötődő jogászokból álló szervezet a Velencei Bizottság legújabb vizsgálódásának hírére reagált.

A Velencei Bizottság küldöttsége ezen a héten Magyarországon járt, vizsgálva az előző ciklusban elfogadott új médiaszabályozást, ezért az Alapjogokért Központ indokoltnak tartotta újból megvizsgálni a médiát érintő jogszabályok legfontosabb rendelkezéseit - olvasható az elemzés összefoglalójában. Azt írják: "A 2010-ben elfogadott új médiaszabályozást az elmúlt években számos politikai és jogi kritika érte. Míg a politikai jellegű kritikákról kiderült, hogy alaptalanok, addig a konkrétan felmerült jogi kifogásokra a jogalkotó maradéktalanul reagált. Így az Európai Bizottság, az Európa Tanács kritikáinak, illetve az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az Országgyűlés számos alkalommal módosította a vonatkozó törvényeket. Az új szabályozási koncepció lényegét érintő vádak azonban semmilyen hivatalos fórumon nem nyertek bizonyítást, tekintettel arra, hogy azok jogilag nem voltak megalapozottak. Így alaptalannak bizonyultak azon kritikák, melyek az új médiahatósági struktúra konvergens – tehát a hírközléssel kapcsolatos hatásköröket is felölelő – jellegét érintették.

PestiSracok facebook image

Alaptalannak bizonyultak a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatok kifogások is, de a korábban politikai elfogultsággal vádolt Médiatanács konkrét, gyakorlati működését sem érte érdemi kritika. Azon pontok tekintetében pedig, melyek kapcsán valóban megfogalmazódott jogi ellenérv – így az újságírói forrásvédelem vagy az írott sajtóra vonatkozó egyes tartalmi követelmények kapcsán –, ott a jogalkotó lépett és változtatott. Bár az Alapjogokért Központ szerint az új médiaszabályozás eredeti formájában is megfelelt a demokratikus, jogállami követelményeknek, a módosítások következtében a törvényi keretrendszer most már azokra a kifogásokra is választ ad, melyek legalább meghaladták a politikai vádaskodás szintjét. Mindemellett azonban érzékelhető, hogy számos olyan félreértésen alapuló kritika kelt önálló életre a téma kapcsán, melyet időről időre cáfolni érdemes. "

A teljes elemzés ITT olvasható el.

A vezető képen az Egymillióan a magyar sajtószabadságért mozgalom egy kevésbé jól sikerült demonstrációja.

PS-összefoglaló
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.