Kiváló politikai és titkosszolgálati kapcsolatai lehettek a Buda-Cash Brókerház alapítójának

Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) március végén elővette a tizenöt évvel ezelőtti brókergyilkosság aktáit, mert esély nyílt arra, hogy kiderüljön, kinek állhatott érdekében a London Bróker Rt. volt tulajdonosának a megöletése. A 46 éves Reichardt Ignácot 2000. január 14-én saját terepjárójában, a főváros XXII. kerületében végezte ki egy géppisztolysorozattal egy máig ismeretlen férfi. A meggyilkolt bróker több szálon is kapcsolódott a Buda-Cash Brókerház egyik alapítójához, első elnökéhez, Kovács Tiborhoz, illetve a Budalakk-FIK cégbirodalomhoz.

A Privát Kopó mai cikkében emlékeztet: a Buda-Cash Brókerház Kft-t 1995 áprilisában alapította Kovács Tibor, Tarr István és Pintér Zoltán. A cég jegyzett tőkéje 50 millió forint volt, amely 15 millió forint pénzbeli, és 35 millió forint nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állt. A nem pénzbeli hozzájárulást 2124 db. kárpótlási jegy képezte. Mintegy öt hónappal korábban, 1994 novemberében tőkeemelést hajtottak végre a Kovács Tibor és Tarr István tulajdonában álló COTA Kft-ben. A tőkeemelést 2124 db. kárpótlási jeggyel hajtották végre, 33 millió 500 ezer Ft. értékben. A COTA Kft-nél és a Buda-Cash Brókerház Kft-nél felhasznált kárpótlási jegyek sorszáma megegyezett, azaz a két társaságnál ugyanazok a kárpótlási jegyek képezték a nem pénzbeli hozzájárulást. Az ügy érdekessége, hogy a kárpótlási jegyek sorszáma hét számjegyből állt, a COTA Kft-be és a Buda-Cash Brókerházba apportált papírok sorszáma elé azonban odanyomtattak egy nyolcadikat, a kárpótlási jegyek tehát hamisak voltak.

Megszüntették a nyomozást

1997-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított a hamis kárpótlási jegyek ügyében. A rendőrség kérte a cégbíróságot, hogy a fiktív értékpapírokat tartalmazó apportlistát a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház vonatkozásában küldje meg a nyomozóhatóságnak. A cégbíróság válaszlevelében arról tájékoztatta a BRFK-t, hogy „a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház apportlistája eltűnt, nem fellelhető”. A nyomozást - bűncselekmény hiányában – megszüntették – írj a bűnügyi portál. 1997 januárjában a Buda-Cash Brókerház Kft. részvénytársasággá alakult. A cég első elnöke Kovács Tibor lett, az igazgatóságban helyet kapott Tarr István, aki a COTA Kft-ben Kovács tulajdonostársa volt. 1998 márciusában a brókercég 500 millió forinttal emelte az alaptőkéjét. Az Első Hazai Energia-portfólió Rt. (tulajdonosok: Pintér Zoltán és a Reichardt Ignác érdekeltségébe tartozó London Bróker Rt.) 230 millió, az Arago Befektetési Rt. (Leisztinger Tamás vállalkozása) 100 millió, Pintér Zoltán 100 millió, a Sajó-Közmű Kft. pedig 70 millió forint értékben jegyzett részvényeket. A London Bróker Rt. 1996 decemberében szerzett részesedést az Első Hazai Energia-portfólió Rt-ben, így vált 1998 tavaszán közvetett tulajdonosává a Buda-Cash Brókerház Rt-nek. 1998 elején több cikk látott napvilágot a lapokban a Kovács Tibor és üzlettársa, Rózsa Ferenc között a Budalakk-cégcsoportban és a FIK Rt-ben kirobbant háborúról, ezért Kovács 1998. április 30-án távozott a Buda-Cash Brókerház elnöki tisztségéből, de a háttérből még több évig befolyásolta a társaság tevékenységét. A szerző azt írja, az 1990-es évek második felében mintegy 1 milliárd 500 millió forintot helyezhettek ki a Kovács Tibor fémjelezte Budalakk-cégcsoport és a FIK Rt. vagyonából a Buda-Cash Brókerházhoz, valamint a London Brókerhez. 1997. február 27-én pedig Kovács Tibor a Budalakk ÉTA bankszámlájáról előbb 30 millió, majd egy nappal később 90 millió forintot utaltatott a London Bróker bankszámlájára - máig ismeretlen célból. A Privát Kopó megjegyzi, hogy ugyancsak a London Brókernél helyezték letétbe - Kovács Tibor megbízásából - a FIK Rt. részvénycsomagját, amelynek azonban egy évvel később lába kélt, és soha nem akadtak a nyomára.

Zsebben cincogó politikusok

A Buda-Cash Brókerház és a London Bróker életében fontos szerepet játszó Budalakk-birodalom, illetve a FIK Rt. környékén több volt, illetve akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is felbukkant.A FIK Rt. igazgatóságában helyet kapott Berecz János, az MSZMP KB egykori titkára, a felügyelőbizottságban pedig dr. Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály osztályvezetője, valamint Páva Zoltán akkori MSZP-s országgyűlési képviselő. Az ingatlanközvetítő cég tanácsadóként foglalkoztatta dr. Horváth Istvánt, a Lázár-, majd a Grósz-kormány belügyminiszterét, valamint Pallagi Ferencet az egypártrendszer utolsó állambiztonsági főnökét, volt belügyminiszter-helyettest. De a FIK Rt. holdudvarában tevékenykedett egy időben dr. Simon Sándor egykori titkosszolgálati ezredes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt titkára, dr. Gera Károly korábbi katonai felderítő főtiszt, aki később a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének jobbkeze lett, mint a szervezet biztonsági osztályvezetője, dr. Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökhelyettese és Székely Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester-helyettes. Kovács Tibortól több megbízást kapott ifj. Apró Antal, az Országgyűlés egykori kommunista elnökének fia, Apró Piroska testvére. Az Apró-fiú a London Bróker Rt. felügyelőbizottságában is helyet kapott. A Dunalakk Kft-ben 1994-től 41 millió forintos üzletrésszel rendelkezett dr. Bóta Éva, a Legfelsőbb Bíróság korábbi szóvivője.

Emellett a Budalakk-FIK cégcsoport 1996 és 1998 között tizenhárom szocialista országgyűlési képviselőnek biztosított ingyenes mobiltelefon-használatot, így - a részletes számlák alapján - Kovácsék pontos képet kaphattak, arról, hogy a politikusok kikkel tartottak kapcsolatot. Továbbá a 1996 és 1998 közötti években a Kovács Tibor által irányított FIK Rt. szponzorálta a parlament labdarúgócsapatát: évente 3 millió forinttal, valamint mezgarnitúrákkal és labdákkal segítve a honatyák sportolását. Az „üzletember” egy alkalommal a futballpálya szélén álló korlátra támaszkodva ezt mondta az ingatlanközvetítő társaság egyik igazgatósági tagjának: „Látod, az én mezemben fociznak, az én csapatomban játszanak, itt cincog az összes a zsebemben - mindenki tehet egy szívességet nekem…” A festékgyártó cégeket és az ingatlanos vállalatot az 1990-es évek végére teljesen kifosztották.

Megírtuk, Reichardt Ignác, a London Brókerház volt tulajdonosa halála előtt éppen arra készült, hogy mindent kipakol volt üzlettársairól, köztük a Buda-Cash brókercég alapítójáról, Kovács Tiborról, valamint a Simon-Welsz ügyben hírhedté vált MagNet Bank igazgatóságának elnökéről, Fáy Zsoltról. Erre azonban nem kerülhetett sor. A brókert 2000. január 14-én kivégezték...

Forrás: Privát Kopó/PestiSrácok.hu

Fotó: Hír24.hu