A brókerbotrány szálai elvezethetnek a 15 évvel ezelőtti gyilkosság megoldásához
A tizenöt évvel ezelőtt meggyilkolt bróker, Reichardt Ignác, úgy tudjuk, halála előtt arra készült, hogy mindent kipakol volt üzlettársairól, a Buda-Cash brókercég alapítójáról, Kovács Tiborról, valamint a Simon-Welsz ügyben hírhedté vált MagNet Bank igazgatóságának elnökéről, Fáy Zsoltról. Nem maradt rá ideje. 2000. január 14-én kivégezték. A március 27-én leporolt gyilkosság kapcsán több lehetséges szálat is vizsgált a rendőrség annak idején, mégis eredménytelenül zárult a nyomozás. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai most azt gyanítják, az egy hónappal ezelőtt kirobbant brókerbotrány szálai vezethetnek el a leszámolás megoldásához.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Mint azt a Magyar Nemzet szerdán hírül adta, a rendőrség leporolta a tizenöt évvel ezelőtti brókergyilkosság aktáit, mert esély nyílt arra, hogy kiderüljön, kinek állt érdekében a London Brókerház volt tulajdonosának a megöletése. A 46 éves Reichardt Ignácot 2000. január 14-én saját terepjárójában, a főváros XXII. kerületében, a Gerinc és Pék utca sarkán végezte ki egy géppisztolysorozattal egy máig ismeretlen férfi. A rendőrség akkori adatai szerint előre eltervezett bérgyilkosság történt, feltételezhetően a tettes vagy tettesek pontosan feltérképezték az áldozat környezetét és a gyilkosság előtt terepszemlét is tartottak. A bróker testét több mint tíz lövés érte és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a mentőautóban életét vesztette. A kivégzés után meghallgattak több, az áldozattal közeli kapcsolatban álló személyt és a gyilkosság helyszínén lakókat is, de a nyomozást elősegítő vallomás nem került a rendőrség birtokába. Az ügyben a BRFK életvédelmi alosztálya nyomozott, de nem sikerült megtalálniuk a tetteseket.
Két évvel Fenyő után lövették agyon
A Fenyő-gyilkosság után két évvel géppisztollyal lekaszabolt London Brókerház egykori vezetője ügyét egészen idén márciusig nem vették elő,annak ellenére, hogy Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) döglött ügyek osztályának volt vezetője szerint Reichardt ugyanúgy mint Fenyő János, társadalmilag elismert személyiség volt, nem pedig alvilági szereplő. Az ezredes a Magyar Nemzetnek néhány éve úgy nyilatkozott, mivel Reichardt Ignác ügyét nem kísérte nagy médiafigyelem, részben ennek is köszönhető, hogy az akták az irattárba kerültek. Reichardt egyébként cégén, a Portofinó Kft-n keresztül volt közvetett tulajdonosa a brókercégnek, illetve 1999. november 4-ig tagja is volt az rt. igazgatóságának. Ezt azonban megelőzte a London Bróker Rt. 1999. augusztus 25-i bejelentése, hogy nem teljesít semmiféle kifizetési, illetve transzferálási megbízást, mivel egyes átutalásokkal kapcsolatban visszaélésekre gyanakodtak. Másnap az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) felügyeleti biztost rendelt ki a London Brókerhez és felfüggesztette a társaság befektetési tevékenységét, valamint rendelkezési jogát a Keler-nél vezetett számlái fölött. Később a brókerház tulajdonjogát Reichardt cége, a Portofinó Kft. 100 százalékban átruházta a svájci-izraeli GIWO befektetőcsoportra, amely ígéretet tett a felügyeletnek, hogy rövid időn belül tőkeemelést hajt végre, ezért a brókercég felfüggesztését többször meghosszabbították, majd a tulajdonosváltást egy évvel később engedélyezték.
Több szálon futott a nyomozás
A rendőrség a leszámolás után csak találgatott a lehetséges indítékot illetően. Felmerült, hogy a brókercégnél feltárt pénzügyi spekulációk összefüggésben állhattak a merénylettel. De a meggyilkolt bróker az építési szakmában is ismert volt, s nem kizárt, hogy e minőségében kerülhetett bűnözői körök útjába. Olyan verzió is napvilágot látott, hogy Reichardt Ignác egyik korábbi üzletfelével ingatlanvitába keveredett. A rendőrség a férfit többször is kihallgatta, de ez a vonal sem vezetett eredményre. A Népszava akkoriban arról is írt, hogy a bróker megölése után néhány órával, szombatra virradó éjszaka gyilkosság történt a szlovákiai Dunaszerdahelyen is. Az áldozat egy Vida Tamás nevű, 33 éves helyi vállalkozó, akit villája előtt szintén autójában ölt meg egy ismeretlen tettes. A gyilkos több mint húsz géppisztolylövést adott le a szélvédőn keresztül, a fegyvert a helyszínen hagyta. Majd újabb néhány óra elteltével a belgrádi Intercontinental Szállodában halálosan megsebesítették a hágai nemzetközi törvényszék által is körözött Zeljko Raznatovicot, ismert nevén Arkan kapitányt. A Népszava akkori információi szerint mindhárom áldozat kapcsolatban állt bizonyos svájci - vagy ottani székhelyű befektetői körökkel. Mint azt fentebb említettük, a London Brókert a svájci-izraeli GIWO cég vásárolta meg.
Egy jordán „befektető” is képbe került
A budapesti merényletet követő gyilkosságok után a magyar hatóságok felvették a kapcsolatot az Interpollal, illetve a szomszédos országok hatóságaival is. Az esetleges összefüggések felderítésére, illetve az áldozatok kapcsolatrendszerére vonatkozó információk összegyűjtésében a nemzetbiztonsági szolgálatok is szerepet kaphattak – adta hírül a Népszava akkori száma. Az Origo.hu abban az időben pedig úgy értesült, hogy a brókercégnél igyekezett - közvetítők segítségével - tulajdont vásárolni a jordán származású M. Askar, akit Budapesten vettek őrizetbe, ám a férfi beépített emberei és hamis okmányok segítségével megszökött a börtönből. A portál szerint a tulajdonszerzésre a külföldi férfi több mint egymilliárd forintot kívánt áldozni, ám a magyar rendőrség akciója az utolsó pillanatban meghiúsította a "befektetést". A jordán férfi eltűnése és elfogása is számtalan megválaszolatlan kérdést vetett fel akkoriban, amit máig nem sikerült tisztázni.
Feldobta volna egykori üzlettársait?
Ismert, a gyilkosság nyomozásának elrendelése egybeesett a Quaestor és a Buda-Cash-botrány kirobbanásával. Rendőrségi forrásokból portálunk úgy értesült, hogy a cégek elleni vizsgálatban akadtak olyan információkra a nyomozók, amiért újra elindították a gyilkosság nyomozását. Egy, Reichardt Ignácot egykoron jól ismerő forrásunk szerint a bróker halála előtt azt tervezte, hogy kipakol a cégénél történt kétes ügyletekről és a visszaélésekben résztvevőkről. Informátorunknak ezzel összefüggésben három nevet is megemlített. Kovács Tibort, a Buda-Cash alapítóját, valamint üzlettársát, Rózsa Ferencet. Rajtuk kívül Reichardt terhelő adatokkal rendelkezett az egykori HBW Express Takarékszövetkezet, mai nevén MagNet Bank (ez a bank a Simon-Welsz-botrányról híresültel leginkább) alapító tulajdonosáról, Fáy Zsoltról is. Úgy tudjuk, Reichardt nem hivatalosan megállapodást is kötött a London Brókerház ügyében vizsgálódó nyomozókkal és ennek volt köszönhető, hogy nem tartóztatták le. A meggyilkolt bróker azért akart borítani, mert szerinte a megnevezett három személy csaknem egymilliárd forinttal rövidítette őt meg a 90-es évek végén. Reichardt Ignác ismerőse elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a férfi nemcsak a rendőrökkel, hanem Kovácsékkal is alkudozott, és zsarolta egykori üzlettársait. Reichardtot és Fáy Zsoltot sokáig baráti szál is összekötötte, de kapcsolatuk idővel elmérgesedett. Ennek oka, hogy a HBW Express Takarékszövetkezet - amely egyébként 1996 októberétől 1997 decemberéig egyik fő részvényese volt a London Brókernek - százmilliókkal tartozott a brókercégnek, de a szövetkezet a követelés ellenére sem fizetett. Forrásunk azonban leszögezte, elképzelhető, hogy más oka is lehetett a gyilkosságnak, hiszen Reichardtnak a felsoroltakon kívül egyéb kétes „magánbizniszei” is voltak. A merénylet után a bróker környezetében mindenki megdöbbent, hiszen maga az áldozat is azt hangoztatta, hogy nem fél, és semmiféle támadástól nem tart – emelte ki forrásunk.
Apró Piroska testvére a London Bróker felügyelőbizottságában
Az atv.hu még márciusban cikkezett Reichardt Ignác és Kovács Tibor, a Buda-Cash alapítójának kapcsolatáról. Az internetes oldal kitért rá, Kovácsot a 90-es évek második felében egyik üzlettársa, Rózsa Ferenc azért jelentette fel, mert szerinte Kovács az ő tudta nélkül jelentős összegeket utalt a London Brókerhez, illetve – Reichardt közreműködésével – eltüntette a brókerháznál tartott Fik-részvényeket. A Privát Kopó egy néhány évvel ezelőtti cikkében ugyancsak kiemelte, hogy Kovács és Reichardt szoros üzleti kapcsolatban állt egymással, ahogy Kovács és az őt feljelentő Rózsa életútja is több szálon összeért. A bűnügyi magazin azt írta, mindkettőjük karrierje a tököli fiatalkorúak börtönéből indult a 80-as években, majd miután – vélhetőleg - a szolgálatok közbenjárásával kiszabadultak a börtönből, néhány évvel később már a két börtönlakó győzött a Budalakk ÉTA, a Budalakk, valamint a Dunalakk festékgyárak privatizációjára kiírt pályázatokon, úgy, hogy fillérekért felvásárolt kárpótlási jegyekkel, és „soha vissza nem fizetendő” Egzisztencia-hitelből fizették meg a festékgyárak vételárát. A több százmillió forintos kölcsönöket a Kunos Péter-vezette Agrobank, illetve a Fekete János-féle Leumi Bank folyósították. Ugyanígy került strómanokon keresztül a kezükbe a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. is, melynek részvényeit Kovács közvetve a Reichardt által tulajdonolt London Brókernél helyezte letétbe. A brókercégnél 1999 augusztusára a nyilvántartási rendszer hiányosságai, az ügyfélmegbízások és a saját ügyletek fedezet nélküli teljesítése és egyéb szabálytalanságok miatt mintegy 2 milliárd forint értékű értékpapír, valamint közel 300 millió forint készpénz hiányzott - jegyezte meg a bűnügyi portál. Visszatérve a szolgálatok szerepére, beszédes, hogy 1998-2000 között a London Bróker Rt. felügyelőbizottságában tevékenykedett ifj. Apró Antal, Apró Piroska testvére.
Reichardt a Buda-Cash kapcsán is feljelentésre készült?
További összefüggés, amire az atv.hu rávilágított, hogy a London Bróker Andrássy úti székházát éppen egy olyan társaságtól vásárolták meg, amely korábban Kovács érdekeltségébe tartozott, és a siófoki Albatrosz Hotel Kft.-hez is egyaránt közük volt, s ez néhányak szerint már túlmutat a véletlenen. A másik érdekesség, hogy a Buda-Cash-botrány kapcsán többször elhangzott: a brókerház tizenöt éven keresztül hamisított adatokat szolgáltatott saját tevékenységéről, és a trükközéseivel legalább 100 milliárd forintos kárt okozott. Ha ez valóban így van, akkor a visszaélések a Buda-Cashnél a London Bróker Rt. bukásával, valamint Reichardt meggyilkolásával körülbelül egy időben kezdődtek. Erre az összefonódásra utalt a Privát Kopó 2012-es cikke is: mint írták, ma már se FIK, se Budalakk, se Dunalakk, se London Bróker nem létezik. Viszont az elsíbolt milliárdok dolgozhatnak „valahol”, „valakiknek” - jegyezte meg a szerző. Különös az is, hogy Kovács Tibor 1998-ban kiszállt a Buda-Cashből, Reichardt Ignác pedig két hónappal a halála előtt, 1999 novemberében adott túl a London Brókerben lévő érdekeltségén. A PestiSrácok.hu-hoz olyan információk is eljutottak, hogy Reichardt halála előtt nem sokkal érdekeltséget akart szerezni a Buda-Cashben. A megvásárlás előtt átvilágíttatta a céget és egy sor kétes ügyben akart feljelentést tenni. A konkrét feljelentések előtt végezték ki. Visszatérve a London Brókerházhoz, a brókercéget Reichardt halála előtt már egy évvel figyelték a hatóságok, a már említett Fik-részvények ügye miatt. Szóbeszéd tárgyát képezte az is, hogy az ingatlan- és az olajmaffia nagy pénzeket, részvényeket tett be a London Brókerbe, valamint a Buda-Cash-be is. A London Brókerház ezeket a híreszteléseket azonban akkoriban több sajtónyilatkozatban is visszautasította.
Címlapfotó: Hír24.hu
