Pesti Srácok

Újabb változtatások lépnek életbe a vasárnapi zárva tartásról

Újabb változtatások lépnek életbe a vasárnapi zárva tartásról

Tegnap elfogadta az Országgyűlés a tavaly decemberben meghozott, a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény második körös módosításait. A változtatás alapvető célja az volt, hogy a belvárosi üzletekre – egészen pontosan a világörökségi területekre – is kiterjesszék a jogszabály hatályát, ám néhány könnyítés is életbe lép.

A módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt követően valószínűleg a belvárosban sem lehet majd nyitva tartani éjszakánként, illetve vasárnapokon. Az automaták a mostani módosítás nyomán egyértelműen üzemelhetnek majd vasárnap és éjjel is (bár korábban sem zárták le azokat). További könnyítés, hogy meghosszabbították a nyitvatartási időt is: már reggel 4.30-tól is nyitva lehet majd lenni.

Egyértelművé vált, hogy vasárnap mely pékségek lehetnek nyitva: azok, amelyek kizárólag tejet és pékárut forgalmaznak. Ám továbbra sem minden egyértelmű, például hogy vasárnap mely online boltokból lehet kiszállítani az árut (ez a törvényben így nem szerepel, csak a központi jogértelmezések szólnak úgy, hogy azokból, amelyek egyébként nyitva lehetnek).

Kérdés továbbá, hogy a jegyzők minősíthetnek-e bármit fesztiválnak, hiszen ezek (így a Sziget, vagy a BalatonSound is) kulturális rendezvényként nem tartoznak a törvény hatálya alá, vagyis a területükön vasárnap és éjjel is lehet majd árusítani. A rendelkezés azért érdekes lehet, mert megkerülhetővé teszi a törvényt – és elképzelhető, hogy a kiskapukra a településeknek szükségük is lesz. A szezonban ugyanis a tóparti településeken érdemes volna kinyitni, ám ezt korábban a kormány elvetette – bár a nemzetgazdasági tárca épp a turizmus érdekeire tekintettel javasolta volna.

Most a törvénymódosítás ismét lehetőséget teremt arra, hogy a kabinet foglalkozzon a kérdéssel, bár a változtatások közé nem került be az a passzus, amely a kormánynak szabad kezet adna a kérdésben. A turizmus érdekeire tekintettel azonban így is lehetne felmentést adni – a tópartokon egyébként ugyanúgy, ahogy az örökségvédelmi területeken (a belvárosban) is. Más kérdés, hogy a kormányzat nem látszik engedékenynek: végül az a paragrafus is kikerül a mostani változtatásból ugyanis, amely a (pályaudvarokhoz hasonlóan) a metrómegállók üzleteinek is megadta volna a felmentést.

Forrás: Világgazdaság

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.