Pesti Srácok

Az ügyvédek a magyar állam lehallgatásától félnek

Az ügyvédek a magyar állam lehallgatásától félnek

Ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál. A kimért hírleveleiről ismert Budapesti Ügyvédi Kamara szerdán a fenti, nyugtalanító kéréssel fordult tagjaihoz, írja az Index.

A szervezet a következőkkel indokolta felhívását: "A Kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták. Az elnökség álláspontja szerint ezen hatósági intézkedést nem lehet korlátlanul alkalmazni az ügyvédi irodák egészére, ezért eseti bizottságot hozott létre az ilyen ügyek feltárására, vizsgálatára és véleményezésére."

Az elnök, Dr. Réti László az Indexnek elmondta, hogy a Kamara egyik tagja jelezte, nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról (ex NBH), vagy akár a TEK-ről. A Kamarában felháborodást keltett az ügy, hiszen ezzel a lehallgatást végzők megsértik az ügyvédi titoktartást, és így törvényellenesen járnak el. Lehallgatást pedig csak célhoz kötötten lehet végezni, általánosan nem.

A Kamara az eset kivizsgálására háromtagú, a témában jártas ügyvédekből álló bizottságot állított fel, hogy kiderítsék, van-e alapja a félelmeiknek, milyen okból folyhat a lehallgatás és sérti a törvényessé határait mindez.

Az elnökség egy másik tagja az esetről tartott ülésen fokozta az aggodalmakat, amikor megosztotta értesülését: az állam megkönnyítené a szektort is érintő lehallgatásokat, és úgy tudják, ehhez jogszabályokat is módosítanának.

Réti hangsúlyozta, hogy a Kamara aktívan szeretne részt venni a törvényalkotás folyamatában, mivel félnek attól, hogy a jogszabályi változásokat a tervezet "háromnapos, tárcaközi köröztetése után" gyorsan elfogadják, anélkül, hogy valódi szakmai vita folyna a témáról. A Kamara aggályának alapja lehet Polt Péter közelmúltban adott interjúja, amelyben kifejtette: fokozni kell a lehallgatásokat, és ehhez a kormánynak törvényt kellene módosítania. "Közhelyszámba megy, hogy a korrupciós ügyek felderítése titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása nélkül igen nehéz, szinte lehetetlen. Nagyon szigorú szabályai vannak nálunk az ilyen eszközök alkalmazhatóságának és az így keletkezett információk felhasználhatóságának. Célszerű lenne áttekinteni a hatályos szabályozást." - mondta a legfőbb ügyész.

Réti László ezzel szemben azt hangsúlyozta: A gazdaság biztonsága, az ország élhetősége az alapjogok csorbítatlanságán alapul. A Kamara elnöke szerint világtrend, hogy az állam egyre kíváncsibb, és a törvényi lehetőségeken túl is próbál adatokhoz jutni. "Az állam menjen vissza az alkotmányos keretek közé" - összegezte a Kamara álláspontját az elnök.

Forrás: Index

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)