Magyarország egyedül is megvédi a határait
"Meg kell védenie mindenkinek a saját határait. Ha kapunk segítséget, akkor együtt, de ha nem, akkor külön-külön!" mondta tegnap délután Brüsszelben Orbán Viktor az Európai Unió csúcsértekezletére érkezve. A miniszterelnök szerint ma már az EU minden tagállama tisztában van azzal, hogy a legtöbb menekült Magyarországra érkezik.
"Hatvanezernél többen jöttek ebben az évben, Görögország és Olaszország csak a második és harmadik helyen van. Ehhez képest ez a két ország kapott mintegy 160 millió eurót az elmúlt időszakban, Magyarország pedig másfél milliót" – közölte Orbán Viktor. A magyar kormányfő hozzátette: „nem fogunk koldulni”, ha adnak, azt elfogadjuk, hiszen a segítség jól jön, azonban „ha nem adnak, akkor is meg fogjuk védeni a határainkat”.
A miniszterelnök emlékeztetett, az Európai Bizottság által javasolt, a bevándorlók tagállamok közötti elosztására vonatkozó kvótarendszert hazánk továbbra sem támogatja, mert „Magyarországra egyébként nem hozni kellene gazdasági bevándorlókat, hanem el kéne őket vinni tőlünk”. Orbán Viktor szerint azonban együttérzésre mindig szükség van: „Mi is szívemberek vagyunk, de nem vagyunk agyatlanok, a kettőt egyensúlyban kell tartani." A miniszterelnök egyúttal figyelmeztetett, hogy a bevándorlás problémája nem időszakos kérdés, a vonzó nyugati életkörülmények miatt a következő években milliók fognak útra kelni, ha úgy érzik, hogy van esélyük bejutni.
Orbán Viktorhoz hasonlóan értékelte a válsághelyzetet a szlovák miniszterelnök, Robert Fico, aki brüsszeli útja előtt Pozsonyban azt mondta, a bevándorlók okozta probléma azért éleződött ki, mert a nagy országok a kicsik kárára próbálják rendezni. Szerinte a kvótarendszer bevezetése csak akkor lett fontos az unió nagyobb tagállamainak, amikor az ő érdekeik kerültek veszélybe. Amíg a menekültek Magyarországra és Máltára özönlöttek, addig senki sem foglalkozott a kvótákkal, közölte Robert Fico. „A tény az, hogy ma beszélünk Görögországról és beszélünk Olaszországról, de Magyarország területére nagyobb számú migráns érkezett” – hívta fel a figyelmet. Fico szerint tiszteletben kell tartani Magyarország döntéseit a bevándorlás korlátozására vonatkozóan, és a magyar döntéseket bilaterális és többoldalú tárgyalásokon meg kellene vitatni.
"Hosszú időt vesz majd igénybe az új európai konszenzus kialakítása menekültügyben" – mondta Donald Tusk, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökét, aki Brüsszelben nyilatkozott újságíróknak. Tusk szerint a legsürgetőbb feladat az illegális migráció megfékezése, és e téren azt várja a csúcstalálkozótól, hogy annak résztvevői „erős jelzéssel” fognak szolgálni.
Szerbia ellenzi, hogy a magyar–szerb határon kerítés épüljön" – hangsúlyozta tegnap Belgrádban a szerb külügyminiszter. Ivica Dacsics ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata továbbra is jó, a migránsok kérdése pedig nem Szerbiáé, Magyarországé vagy Görögországé, hanem Európáé. "Az európai szocialista kormányzati, illetve pártvezetők egyetértenek abban, hogy nem a falak felhúzása jelenti a megoldást a migrációs problémákra" – jelentette ki Brüsszelben Tóbiás József, az MSZP elnöke, miután részt vett egy szerdai-csütörtöki szocialista rendezvényen. Tóbiás József szerint az európai szocialista politikusok úgy vélik, hogy a probléma megoldására Európának közös cselekvési programot kell kidolgoznia.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése elfogadta a magyarországi helyzetről szóló határozatot. A szavazás tétje az volt, hogy a testület lezárja-e a 2013 óta az egyes magyar törvényi átalakítások kapcsán folyó „nyomon követési eljárást”, ezzel áldását adva a 2010 óta történt közjogi változásokra, vagy továbbra is szorosan figyelemmel kövesse a magyar fejleményeket. A közgyűlés végül nagy többséggel úgy döntött, hogy lezár minden, Magyarországgal kapcsolatos eljárást és vizsgálatot. Az ET határozata újabb pozitív vélemény a magyar demokráciáról, amely azt mutatja, hogy változóban van hazánk közjogi átalakításának korábban egyoldalúan negatív nemzetközi megítélése. Az amerikai Kongresszus és a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) támogató állásfoglalásai után tehát egy hivatalos európai testület is pozitívan nyilatkozott a magyar helyzetről.
Forrás: Napi Gazdaság Online
