Pesti Srácok

Romániában 9 százalék az élelmiszerek áfája  

Romániában 9 százalék az élelmiszerek áfája  

Bukarest az áfacsökkentés fogyasztásnövelő és gazdasági növekedést serkentő hatásában bízik, ami az adóbevételeket is emelné. Az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap ellenben aggodalmát fejezte ki, hogy az intézkedések jelentősen megnövelhetik az államháztartási hiányt.

Hatályba lépett Romániában hétfőn a csökkentett áfakulcs kiterjesztéséről szóló kormányrendelet, így már nemcsak a kenyér, hanem valamennyi élelmiszer esetében 9 százalékos áfakulcsot kell alkalmazniuk a gyártó és forgalmazó cégeknek. A többi termék általános forgalmi adóját 2016 január elsejétől tervezi a mostani 24-ről 20 százalékra csökkenteni a román kormány.

A csökkentett áfakulcs kiterjesztésétől 12 százalék körüli árcsökkenést várnak az élelmiszerszektorban. A 9 százalékos áfakulcsot alkalmazzák Romániában hétfőtől az alkoholmentes italokra és minden olyan élő állatra, illetve növényre, amelyet az élelmiszeripar hasznosít.

PestiSracok facebook image

Mugur Isarescu, a román nemzeti bank kormányzója azt mondta: az áfacsökkentés miatt "néhány negyedévig" negatív tartományba kerül az infláció, de ez szerinte nem veszélyes, nem nevezhető "igazi deflációnak". Az árcsökkenést nem túltermelés, vagy a kereslet csökkenése okozza, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy gazdasági hanyatlást és munkanélküliséget idézzen elő - magyarázta.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.