Tárgyi tévedések vannak a földtörvénnyel kapcsolatos újabb uniós kifogások között
Tárgyi tévedések vannak a földtörvénnyel kapcsolatos újabb európai uniós kifogások között, de a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ezekre megfelelő választ adjon - mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára, miután a kormány csütörtökön megkapta az Európai Bizottság (EB) úgynevezett indokolt véleményét a földtörvény miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás keretében.
A bizottság tavasszal jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indított több ország - köztük Magyarország - ellen a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. Simon Attila István a friss bizottsági véleményt ismertetve kifejtette: az uniós testület szerint a termőföldeknél a törvény úgy korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, hogy az sértheti a tőke szabad áramlására, illetve a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot, és az uniós Alapjogi Chartába ütközik, mert megszünteti a külföldiek haszonélvezeti jogát. Az államtitkár szerint a magyar földtörvény nem a külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, hanem minden olyan haszonélvezeti jogot, amelyet nem közeli hozzátartozók között alapítottak. Ennek megfelelően semmiféle diszkrimináció nincs külföldi és nem külföldi állampolgár és jogi személy között - vélekedett Simon Attila István.
Kitért arra is: az Európai Bizottság kifogásolja, hogy a magyar jogszabály csak 4 és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak a korábban bejelentett 20 évvel szemben. Az államtitkár erre reagálva kiemelte: 2001 óta már nem lehetett haszonélvezeti jogot alapítani termőföldre, ennek megfelelően a "legfiatalabb" haszonélvezeti jog - amit 2014. május elsején, az új földtörvény hatályba lépésével töröltek - is minimum 13 éves volt. Simon Attila István kifejtette: haszonbérleti jogviszony Magyarországon 20 évre köthető, vagyis a legfiatalabb haszonélvezeti jog is csaknem elérte ezt, de minden bizonnyal voltak ennél régebb óta hatályban lévő haszonélvezeti jogok is. Simon Attila István szerint a zavart az okozhatta, hogy a korábbi, 1994-ben elfogadott földtörvény azt mondta ki, hogy 20 év után szűnnek meg ezek a haszonélvezeti jogok, de az új földforgalmi törvény ezen változtatott.
Az Európai Bizottság úgy véli: a befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják használni, ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Az államtitkár szerint ez is csúsztatás, mert a befektetők ezeket a döntéseket nem 2013-ban vagy 2014-ben hozták meg, hanem már 2000-ben, hiszen ezt követően már nem tudtak ilyen döntést hozni. Így volt elegendő idő az általuk eszközölt befektetés megtérülésére. A kormány "egyetlen szóval nem mondta azt", hogy annak, akinek megszűnt a haszonélvezeti joga ne kelljen elszámolnia a tulajdonosnak - hangsúlyozta Simon Attila István.
Az államtitkár elmondta: nem lepődtek meg az újabb bizottsági kifogásokon, és a szabályoknak megfelelően a magyar kormány 60 napon eljuttatja válaszát Brüsszelnek. Hozzátette: arra számítanak, hogy a magyar válasz kézhezvétele után - az eljárás menetrendjét figyelembe véve - a bizottság már nem reagál a magyar érvekre, hanem az Európai Bírósághoz fordul.
Forrás: mti
