Der Spiegel: Németország szétfeszíti az euróövezet kereteit
Az euróövezet fennmaradását csak reformokkal lehet biztosítani, különben Németország szétfeszíti a jelenlegi kereteket - írja a német Der Spiegel.
Gazdaságilag Görögország életképtelenné vált az euróövezetben, ebből a szempontból Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszternek teljesen igaza van - szögezi le a cikk szerzője, megjegyezve, hogy Görögország számára is jobb lenne, ha távozna az devizaközösségből. Már nem Görögország a tét - mutat rá -, hanem az euróövezet túlélése.
Gazdasági szempontból azonban van még egy ország, amelynek tarthatatlanná vált a helyzete az euróövezetben, legalábbis a jelenlegi körülmények között. És ez nem Portugália, hanem Németország - hangsúlyozza Wolfgang Münchnau. Németország folyó fizetési mérlegtöbblete a GDP 7,5 százaléka és egyre növekszik - mutat rá. Ilyen nagymértékű gazdasági egyensúlytalanság szét tudja feszíteni az euróövezetet, ha nem korrigálják. Az a különös helyzet állt elő, hogy Németország a költségvetési szabályok betartásával csak tovább súlyosbítja a helyzetet és minél nagyobb lesz a német költségvetés, illetve a folyó fizetési mérleg többlete, annál inkább romlanak az euróövezet túlélési esélyei - írja a szerző, majd három lehetséges forgatókönyvet vázol fel.
Az egyik lehetséges megoldás az eruóövezet reformja lenne Francois Hollande francia elnök javaslatai nyomán, miszerint az euróövezet saját gazdasági kormányzatot kapna. Nem a tagországok pénzügyminisztereiből álló, hanem egy tőlük teljesen független kormányzatot. Külön parlamentje lenne az euróövezetnek is, az Európai Parlamenttől eltérő összetétellel. Az euróövezetnek saját költségvetése, saját munkanélküli ellátása és bankfelügyelete, valamint közös kötvénykibocsátása lenne.
A második megoldás a saját nemzetgazdaságukat a német gazdasághoz igazítani hajlandó euróövezeti tagállamok önkéntes tömörülése lehetne. Egy nem igazán európai, hanem sokkal inkább német-központú mag kialakítása.
A harmadik lehetőség pedig a széthullás. Ez akár véletlenül is bekövetkezhet, például egy újabb bankválság miatt, vagy ha nem indul be a gazdasági növekedés és így elszabadul az olasz adósság, vagy akár egy esetleges francia politikai fordulat, illetve külső világgazdasági sokk miatt.
A szerző cikkében rámutat, hogy a politika választhat ugyan a három lehetséges forgatókönyv közül, de a gazdasági törvényszerűségek az utolsó kettő közül valamelyiket mindenképpen ki fogják kényszeríteni.
Forrás: mti; fotó mno.hu
