Pesti Srácok

Meghalt Szabad György

Meghalt Szabad György

Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.

Szabad György 1924-ben született a romániai Aradon. Zsidó származása miatt 1942-ben nem vették fel az egyetemre, ezért kertésztanoncként dolgozott, majd munkaszolgálatra, később pedig kényszermunkára vitték.

A háború után felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetemre történelem szakon, ahol 1950-ben diplomázott, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott levéltárosként, illetve az ELTE-n egyetemi tanárként. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Kutatásaiban elsősorban a XIX. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott.

PestiSracok facebook image

1945 és 1946 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagja volt, az 1956-os forradalom alatt pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. A forradalom leverése után zaklatták ugyan, de eljárás nem indult ellene.

1987-ben tért vissza a közéletbe, amikor részt vett és fel is szólalt a lakiteleki találkozón, ahol megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), melynek alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe is, amelynek munkájában 1994-ig vett részt. 1990-ben az MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe, ahol az Országgyűlés elnökének választották.

1994-ben is az MDF listájáról szerzett mandátumot, de 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. Az 1998-as választásokon már nem került be a parlamentbe. 2006-tól többször is a Fidesz-rendezvények felszólalójaként, vendégeként jelent meg.

Forrás: MTI

Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!