Pesti Srácok

Meghalt Szabad György

Meghalt Szabad György

Életének 91. évében pénteken elhunyt Szabad György Széchenyi-díjas akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, a parlament sajtófőnöke.

Szabad György 1924-ben született a romániai Aradon. Zsidó származása miatt 1942-ben nem vették fel az egyetemre, ezért kertésztanoncként dolgozott, majd munkaszolgálatra, később pedig kényszermunkára vitték.

A háború után felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetemre történelem szakon, ahol 1950-ben diplomázott, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott levéltárosként, illetve az ELTE-n egyetemi tanárként. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Kutatásaiban elsősorban a XIX. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott.

PestiSracok facebook image

1945 és 1946 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagja volt, az 1956-os forradalom alatt pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. A forradalom leverése után zaklatták ugyan, de eljárás nem indult ellene.

1987-ben tért vissza a közéletbe, amikor részt vett és fel is szólalt a lakiteleki találkozón, ahol megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), melynek alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe is, amelynek munkájában 1994-ig vett részt. 1990-ben az MDF budapesti listájáról került be a parlamentbe, ahol az Országgyűlés elnökének választották.

1994-ben is az MDF listájáról szerzett mandátumot, de 1996-ban az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. Az 1998-as választásokon már nem került be a parlamentbe. 2006-tól többször is a Fidesz-rendezvények felszólalójaként, vendégeként jelent meg.

Forrás: MTI

Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.