Soltész: "tudatos betelepítés, Európa megszállása zajlik"

A népvándorlás miatt szükség lenne az EU hatékonyan és gyors fellépésére. Ennek nyomait sem látni, ezért fontos ­ átmeneti jelleggel ­ a határzár – mondta el a Napi Gazdaságnak Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke. Kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hazai civil szervezetek munkáját, ezért összesen kétmilliárddal nőtt idén a támogatásuk. A hatvanezer civil szervezetből a problémás ügyek csak két tucatot érintenek, ezek között vannak olyanok, amelyek politikai megrendeléseket teljesítettek.

Arra a kérdésre, hogy a KDNP-s javaslatokat mostanában jobban érvényesülnek és gyakrabban emelkednek törvényi erőre Soltész Miklós úgy kommentálta: "Korábban is voltak olyan döntések, amelyek alapját a KDNP dolgozta ki. Gondoljunk az alaptörvényre, amelyben a kereszténydemokrata alapértékek jelentős mértékben visszaköszönnek. Említhetem a családtámogatási rendszer kidolgozását, a családok védelmét is.....Fontosnak tartjuk a család, a dolgozó emberek érdekképviseletét. Ezért támogattuk – egyebek mellett – a családi adókedvezmények bevezetését és a kafetéria-rendszer átalakítását."

Az Európai Unió által az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenőkártya miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásról Soltész Miklós elmondta: "Azt jó, ha tudják az emberek: az étkezési utalványt forgalmazó cégek tízmilliárd forint hasznot vittek ki évente. Ma jóval kisebb a forgalmazói haszonkulcs, az utalványkibocsátói profitot gyermekek, családok, fogyatékossággal élők és idős emberek pihenésére, az ehhez szükséges infrastruktúra korszerűsítésére fordítjuk. Harmincéves lemaradást kell pótolnunk."

A kereszténység aktuális helyzetéről, a keresztényüldözésről úgy fogalmazott: "Botrányos, hogy a XXI. században embereket a hitük miatt üldöznek el, végeznek ki. A jelenség ellen nemzetközi fellépés szükséges."

Soltész Mikós szerint a jelenleg Európa-szerte zajló bevándorlás "...részben egy jól felépített üzlet...Ez tudatos betelepítés, Európa megszállása.Szükség lenne arra, hogy ne csak Magyarország és néhány másik tagállam, hanem az egész EU megkongassa a vészharangot, s közösen, hatékonyan és gyorsan lépjen fel a helyzet rendezése érdekében. Ennek nyomait sem látni a brüsszeli bürokratikus gépezetben, ezért is fontos átmeneti jelleggel a határzár."

"...Magyarország már az elmúlt évszázadokban is új hazát biztosított a betelepülőknek és leszármazottaiknak, akik aztán teljes jogú hasznos polgáraivá váltak az országnak. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy döntően azonos kultúrkörből jöttek ezek az emberek, szemben a most érkezőkkel. Ez már nem menekültkérdés, hanem népvándorlás, aminek nagyon súlyos következményei lesznek nemcsak Európára, hanem az egész világra nézve. "

A civil szervezetté átminősített kisegyházaknak fizetendő körülbelül 20 milliárd forintos kártérítésről elmondta: "A 16-ból nyolccal már megszületett a megállapodás, a többiekkel tovább pereskedünk az adófizetők pénzének védelme érdekében." "A problémás viszonyban csupán két tucat civil szervezet érintett a hatvanezerből. Utóbbiak teszik a dolgukat, míg a maroknyi nagyhangú között vannak a politikai megrendeléseket teljesítők."

A magyarság megmaradását szolgálja a kormány családpolitikája - említette az interjúban Soltész Miklós.. Úgy fogalmazott: "A Ratkó-korszak gyermekei kiöregedtek a gyermeket vállalni tudók köréből, mégis több gyermek születik, mint korábban...Az első években – 2010 és 2013 között – megállítottuk a negatív folyamatot, s 2014-től elindult a növekedés. Vagyis a kormány családpolitikája sikeres."

A nyugdíjrendszerre kitérve arról beszélt, a következő 25-30 évben még fenntartható lesz a kormányzati lépéseknek köszönhetően. "Ehhez számos olyan döntést kellett meghozni, mint a korai nyugdíjazás és a rokkantnyugdíjazás anomáliáinak megszüntetése vagy a kötelező magánnyugdíjpénztárak felszámolása. A kötelező magánkasszák esetében 2010-ben már 400 milliárd forint hiányzott a rendszerből, ami banki, biztosítói magánzsebekbe vándorolt. Azt sem lehetett tudni, hogy húsz év múlva itt lesz a cég vagy nem, s mi lesz a befizetett pénzzel. A magánszemélytől levont 8,5 százalékból 7 százalék ment a magánkasszába, 1,5 maradt az államiban. Az utóbbiban keletkező mínuszt pedig a költségvetésből kellett kipótolni."

Forrás és a teljes interjú a Napi Gazdaság Online-on olvasható.