Pesti Srácok

Áder: a biztonság és a jólét illúzióvá vált

Áder: a biztonság és a jólét illúzióvá vált

Világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára, a biztonságunk megteremtése pedig ránk vár, hazánk valamennyi polgárára – mondta Áder János a Kossuth téren. Az államfő szerint „a haza minden előtt" fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, 21. századi biztonságát.

„Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók” – mondta a köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán elmondott beszédében.

A köztársasági elnök szerint bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után joggal remélhettük, hogy már nem kell külső fenyegetettséggel számolni, és Magyarország a jólét megteremtésében is felzárkózhat a nyugati országokhoz, ám a pénzügyi, valamint az elmúlt évtizedben lezajlott politikai, társadalmai válságok rámutattak arra, hogy mindez illúzió. A köztársasági elnök a fenyegetettségek közé sorolta a klímaváltozás háborús konfliktusokat is kiváltó hatásait, de szólt a megélhetési gondok miatt is bekövetkezett népvándorlásról is.

PestiSracok facebook image

Az Európai Unió olyan kihívásokkal került szembe, amelyekre már nem érvényesek a 20. századi megoldások, az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti változásai pedig alapjaiban érintik mindennapjainkat – értékelt Áder János. „Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor egy terrorista latorállam sakkban tarthatja a fél világot?" - tette fel a kérdést.

Az államfő példaadónak nevezte Szent István és az őt követő királyaink azon célját, hogy biztonságos és időtálló államot teremtsenek a magyarságnak. A magyarok nemzedékei pedig mindig megtalálták a módját ezen örökség megújítására, küzdelmeire pedig csak a maga erejére számíthatott – fűzte hozzá. A tatárjárás, a törökök pusztítása vagy az első világégés és a második világháború utáni nemzedékek egyaránt kivették a részüket a munkából, újra és újra megteremtve a biztonságot – idézte fel az államfő –, „hogy legyen országunk, amelyre mindig számíthatunk, és legyen hazánk, amely mindig számíthat ránk".

Áder János megítélése szerint ugyanakkor a 21. századi biztonság megteremtéséhez semmit sem kell megtagadnunk abból, amiben idáig hittünk, vagy megtagadnunk törekvéseink helyességét. A felelősség azonban nem hárítható másra, a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár - jelentette ki.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, szakítani kell a közönnyel, az "úgysem rajtam múlik" mentalitással is. „Rajtunk múlik, hogy a helyi közösségek megtartó erejét veszélyeztető törekvéseknek ellenállunk-e, rajtunk múlik, hogy megvédjük-e környezetünket, óvjuk-e vizeinket, erdeinket, termőföldjeinket, s az éltető levegőt" – hangoztatta Áder János.

Forrás:

MTI

Fotó:

Koszticsák Szilárd/MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?