Pesti Srácok

Nemet mondtak a bősiek a menekülttáborra

Nemet mondtak a bősiek a menekülttáborra

Ellenzi Ön egy ideiglenes menekülttábor létesítését Bősön, a Szlovák Műszaki Egyetem Épületében?" – erről a kérdésről tartottak népszavazást Bősön. A reggel héttől este hétig tartó voksoláson a résztvevők kilencvenhat százaléka igennel, négy százaléka pedig nemmel válaszolt. A népszavazás eredménye sajnos semmire nem kötelezi a szlovák belügyminisztériumot.

A népszavazáson a település megközelítőleg 4300 szavazásra jogosult polgárának 58,43 százaléka vett részt, így a referendum érvényes volt - jelentette be a szavazatok összeszámolását követően a népszavazási bizottság elnöke. A népszavazás a hatályos szlovák törvények szerint nem számít ügydöntőnek, vagyis annak eredménye semmire sem kötelezi a menekülttábor újranyitásáról döntést hozó belügyminisztériumot, amely erre korábban közleményben is felhívta a figyelmet.

bős3

PestiSracok facebook image

A Szlovák Műszaki Egyetem épülete Bősön

A többségében magyarok lakta, csallóközi Bősön, amely alig húsz kilométerre van a határ túloldalán, Vámosszabadiban működő tábortól, azt követően írták ki a népszavazást, hogy a helyiek és a többi környékbeli település lakói körében komoly tiltakozáshullámot váltott ki annak a híre, hogy a szlovák belügyi tárca újra kívánja nyitni a településen 2009-ig működő és akkor bezárt tábort.

A migránsok ideiglenes szlovákiai elhelyezéséről július 21-én Bécsben írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. A megállapodás és a migrációs tábor várható újranyitása ellenérzéseket váltott ki a helyiekben, akik leginkább saját biztonságuk miatt aggódnak, illetve azért is, mert úgy vélik, a turisták szemében csökkenhet az idegenforgalmi bevételekre is számító település attraktivitása.

Bõs, 2015. augusztus 2. Egy nõ leadja szavazatát a helyi migrációs tábor újranyitásáról szóló népszavazáson a bõsi általános iskola szavazóhelyiségében 2015. augusztus 2-án. A népszavazáson résztvevõk 96 százaléka ellenezte a tábor megnyitását. MTI Fotó: Krizsán Csaba


A népszavazás eredménye a helyi közhangulat alapján "borítékolható" volt, kérdésesnek inkább a választói részvétel aránya számított: a csaknem 60 százalék viszonylag magasnak számít, tekintve, hogy a településen a mostanit megelőzően egy alkalommal már rendeztek népszavazást a kilencvenes években, akkor a község várossá nyilvánításáról dönthettek volna a helyiek, ám a referendumon csak a voksolásra jogosultak 47 százaléka vett részt, így az nem volt érvényes.

Fenes Iván, Bős polgármestere az eredmények ismertetése után az jónak minősítette a voksolás részvételi arányát. Hozzátette, az eredmény feljogosítja arra, hogy a jövő hét folyamán levélben forduljon a belügyminisztériumhoz és a Bevándorlási Hivatalhoz, s kérje az illetékesektől, hogy vegyék figyelembe a referendum eredményét.

A bősi táborba már augusztusban megérkezne a migránsok első, 250 fős csoportja, a fennmaradó 250 migránst pedig szeptemberben helyeznék át - közölte az MTI-vel a szlovák belügyminisztérium sajtóosztálya pénteken.

Forrás: MTI Fotó: Krizsán Csaba/MTI  

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.