Pesti Srácok

Összeesküvéselmélettel védekezik a baptista elnök - A háttér bonyolultabb (frissítve)

Összeesküvéselmélettel védekezik a baptista elnök - A háttér bonyolultabb (frissítve)

"Egy felelős államkincstári vezetőtől hallottam, hogy beépített önfeljelentő (áll a háttérben - PS), ez valami olyasmit jelent, hogy valaki tudatosan beépül valahová, hogy olyan dolgot kövessen el, amit később bejelent és ami miatt gondja lehet annak az intézménynek, ahova beépült" - Szenczy Sándor lelkész, a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke ezzel magyarázta az RTL Klub Híradójában a hírt, hogy a NAV nyomozói különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indítottak nyomozást a szeretetszolgálat ellen.

Az ügyről a PestiSrácok.hu írt oknyomozó cikket, amelynek lényege, hogy a szeretetszolgálat a nemzeti ünnep előtt, teljesen váratlanul nyolcszáz szociális gondozójának mondott fel, munkajogi szemszögből meglehetősen kétes módon. A kirúgott gondozók az évente több milliárd forintos állami támogatás terhére 8472 idős, beteg embert láttak el otthonukban. A váratlan húzás mögött az áll, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) felfüggesztette a szeretetszolgálat szociális programjának finanszírozását, a feltárt visszaélések és az elindult nyomozás okán. Azóta számos olvasónk is megerősítette a hírt, amit a Baptista Szeretetszolgálat sem cáfolt, igaz, a PS-nek adott nyilatkozatukban méltánytalannak és aránytalannak nevezték a kincstár eljárását, azt hangoztatva, hogy az államkincstár által jelzett szabálytalanságok esetében ők is rendkívüli vizsgálatot indítottak, feljelentést tettek és fenntartói biztost jelöltek ki.

Ezután fordultunk ismét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi sajtóirodájához, hogy megkérdezzük, előfordulhat-e, hogy a NAV nevében eljáró nyomozók, revizorok szándékosan bűncselekményt kövessenek el?, illetve előfordulhat-e, hogy a NAV különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás címén indítson nyomozást egy olyan ügyben, amely mögött mindössze egyetlen alkalmazott szándékos csalása, visszaélése áll? A NAV a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva még csak arra sem volt hajlandó, hogy elvi választ adjon.

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor igyekeztünk más forrásból is további információkat szerezni, hiszen a "különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás" bűnügyi kategóriája abban az esetben áll meg, ha a feltételezett kárérték a félmilliárd forintot is meghaladja. Tegnap cikkünkben azt is megírtuk, hogy az államkincstár vizsgálatában feltárt szabálytalanságok 3,2 milliárd forintnyi kifizetést érintenek. Úgy tudjuk, ez az összeg a program éves állami finanszírozásának negyede-ötöde. Aligha hihető tehát az elnök-alapító Szenczy Sándor krimibe illő magyarázata, miszerint egyetlen "összeesküvő" dolgozó okozta a brutális mértékű kárt.

A PestiSrácok.hu-nak a szeretetszolgálat névtelenséget kérő bizalmasa és segítője igyekezett eloszlatni az elnök-alapító magyarázata és a kárérték közti ellentmondásokat. Ő azt mondta, a gondok akkor kezdődtek, amikor a bizniszegyházak kiszorítása után a szeretetszolgálat több, fenntartó nélkül maradt intézményt is átvett. Akkor került a rendszerbe egy-két tisztességtelen munkatárs. Ám szerinte a házi gondozói hálózat körüli csalások még így is csak eseti jellegűek voltak. Állítja, az alapítvány és a szolgálat vezetői nem is tudtak a visszaélésekről, s szerinte a kincstár revizorai - szándékosan a kockázatosabb egységeket vizsgálva - a több mint nyolcezer ellátottból "csak" körülbelül ötszázat kerestek meg. Ezek felénél valóban szabálytalanságokat találtak, amik jó részét - főleg mert idős, esetenként demens, vagy Alzhheimer-kórós ellátottak "vallomásain" alapultak - az alapítvány vezetői vitattak. Forrásunk úgy tudja, mindezek ellenére Szenczyék felajánlották, hogy az államkincstár által gyanúsnak ítélt kifizetéseket az utolsó fillérig visszafizetik, abban az esetben, ha a hálózat többi - nagyobb - része zavartalanul működhet tovább. Minderről eddig nem sikerült megegyezniük a MÁK-kal. E háttérinformációból is látszik ugyanakkor, hogy a visszaéléseket aligha egyetlen munkatárs követhette el, ahogy azt Szenczy Sándor az RTL Klubon lefestette.

Az állammal folytatott alkudozásban komoly ütőkártya lehet Szenczy kezében az a szeretetszolgálatos forrásunk által figyelmünkbe ajánlott tény, hogy az alapítvány kiváló amerikai kapcsolatokkal is rendelkezik és a kormány "biztosan nem szeretne egy újabb norvégbotrányt kiprovokálni"...

A vezető fotón Szenczy Sándor látható.

PESTISRÁCOK.HU

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.