Pesti Srácok

A Cinóber-gyilkosság vádiratának ismertetésével folytatódott Portik és Rohác pere

A Cinóber-gyilkosság vádiratának ismertetésével folytatódott Portik és Rohác pere

A Cinóber-gyilkosság vádiratának ismertetésével folytatódott az Energol Rt. két volt vezetőjét, valamint a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és Ladislav Trnkat is érintő maffiaper tárgyalása pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Az egykori lányfuttatót 1996. december 18-án Üllői úti lakása előtt végezték ki. A Fővárosi Főügyészség vádiratában azt állítja, hogy a tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosságra egy elszámolási vita miatt az olajos alvilág két egykori vezéralakja, Portik Tamás és Ferencsik Attila adott megbízást a több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott, "Fogász" becenevű Jozef Rohácnak.

A büntetőper pénteki tárgyalási napja azzal kezdődött, hogy Cserni János tanácsvezető bíró bejelentette, a törvényszék a Domák Ferenc sérelmére elkövetett emberölés ügyét augusztus 12-én egyesítette a korábban már összevont Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság perével, így a vádlottak padján foglalt helyet a Domák-ügyben szintén felbujtással vádolt Ferencsik Attila, Portik egykori cégtársa is. A novemberben folytatódó tárgyalás során a bíróság meg fogja hallgatni az Energol Rt. egykori vezetőit, Drobilich Gábort, Dékány Istvánt és Csikós Józsefet is, aki nem mellesleg az MSZMP KB agitprop alosztályát is irányította.

A Csicsák Zoltán ügyész által a bíróságon felolvasott vádirat szerint az elsőrendű vádlott Jozef Rohác rendszeresen járt Magyarországra, majd Drobilich Gábor megbízásából az Energol Rt. nagykőrösi telephelyén embereivel őrző-védő tevékenységet látott el. Rohác ennek során került kapcsolatba a másodrendű vádlottal, Portik Tamással, aki igazgatótársával, a harmadrendű Ferencsik Attilával közösen - az Energol Rt.-ben betöltött vezető pozíciójának is köszönhetően - jelentős vagyont szerzett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb befolyásra tett szert az alvilágban. Zsóvár Imre Ferencsik felhívására hamis személyivel 1996 decemberében a Pozsonyi úton lakást bérelt, ahol Rohác és szlovák bandája egészen 1997 január végéig lakott – mondta el Csicsák Zoltán. Portik és Ferencsik a vád szerint 1996 első felében mintegy ötmillió forint kölcsönt adott Cinóbernek, aki ezt az összeget Lakatos Andrásnak adta át befektetés céljából.

PestiSracok facebook image

Cinóbert az év végén a Portik Tamás tulajdonába tartozó Művészinas étteremben számon kérték, hogy rendezze tartozását. A találkozón legfeljebb tíz-tizenöt napot adtak Domáknak a kölcsön visszafizetésére, majd hozzátették: „Ha határidőn belül nem fizet, megölik.” Nem fizetett, ezért Portik és Ferencsik nem sokkal a találkozó után adott parancsot Jozef Rohácnak Cinóber kivégzésére. Az olajos alvilágban „Fogásznak” is becézett Rohác elvállalta a megbízást. Ezt követően 1996. december 18-án a szlovák férfit Ferencsik utasítására a már fentebb említett közös ismerősük, Zsóvár Imre szállította gépkocsival Cinóber IX. kerületi, Üllői úti lakása közelébe.

Rohác az autóból kiszállva a közelben várt Domákra, aki este háromnegyed hétkor elhagyta a lakását, és a ház előtt parkoló gépkocsijához indult. Abban a pillanatban Rohác odalépett hozzá, és egy hangtompítós pisztollyal közvetlen közelről két célzott lövést adott le rá. Cinóber a helyszínen életét vesztette. Rohác ezek után visszasétált a közelben rá várakozó autójukhoz, majd a sofőrrel elhajtott a helyszínről. A vádirat szerint Zsóvár Imre nem tudott arról, hogy mire készülnek Portikék. Az ügyészség mindezekért Portikot és Ferencsiket mint felbujtót, Rohácot pedig mint tettest előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja.

A Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyében a bizonyítás a végéhez ért, így már csak Cinóber lelövésével kapcsolatban hallgatnak meg tanúkat és ismertetnek szakértői véleményeket novemberben és decemberben, amikorra a bíróság hat tárgyalási napot tűzött ki. A per november 10-én a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Szöveg: PÁMER DÁVID -PestiSrácok.hu

Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)