Az európai belügyminiszterek felismerték, hogy Görögország a "döntő pont" menekültügyben
A menekültválság kezelése „Magyarországon, Ausztriában és Németországban már túl késő, a problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak"- nyilatkozta Thomas de Maiziere német belügyminiszter, a belügyminiszterek brüsszeli ülése után. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a „görögök egyszerűen továbbterelik"a menekülteket. Görögország a "döntő pont", ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket.
A német belügyminiszter azt is nehezményezte, hogy a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó "várakozási övezetek" - uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok - kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól.
Emellett szólt arról is, hogy nyomást gyakorolnának azokra a tagállamokra, akik ellenzik aa kvótarendszert. Thomas de Maiziere kiemelte, "messze van" a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, „tartós elosztási kvótáról". Az elképzelést elutasító országokkal „nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről. Gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól". A belügyminiszter szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is támogatta a felvetést, hogy az érintett országok „kevesebb strukturális támogatást" kapjanak.
Hétfőn a brüsszeli ülés után a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi 40 ezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki.
Forrás: MTI
