Pesti Srácok

Brüsszel bírálja Berlint a kitoloncolások elmaradása miatt

Brüsszel bírálja Berlint a kitoloncolások elmaradása miatt

Brüsszel magyarázatot vár arra, miként történhetett az, hogy 2014-ben 128 ezer ember volt Németországban tartózkodási jogcím nélkül, a hatóságok azonban közülük csupán 34 ezret szólítottak fel a távozásra, és ennek mindössze 22 ezren tettek eleget.

Az Európai Bizottság (EB) bírálja Németországot, amiért nem gondoskodik az elutasított menedékkérők távozásáról rendelkező határozatok következetes végrehajtásáról - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című a berlini vezetéshez megküldött úgynevezett adminisztratív levelekre hivatkozva német lap.

A bizottság azt is kifogásolta, hogy a német bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) az idén július végéig beadott 218 ezer menedékjogi kérelem közül csak 156 ezer ügy adatait töltötték fel az EU központi nyilvántartási rendszerébe.

PestiSracok facebook image

Az EB kifogásai rávilágítanak arra, hogy a menekülthullám rendkívüli mértékben megterheli a német hatóságokat. Ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy az ország elhagyását előíró hatósági határozatok végrehajtásáért felelős tartományi kormányok csekély következetességgel szereznek érvényt ezeknek a döntéseknek, mert a kitoloncolások körüli társadalmi, politikai viták révén megcsappant a hajlandóságuk erre.

A szövetségi kormány mindkét területen gyors javulást szeretne elérni. A BAMF-nál egyebek között létrehoznak több ezer állást és fejlesztik az informatikai rendszert, hogy csökkentsék a menekültügyi eljárások jelenleg átlagosan 5,4 hónapos átfutási idejét, és a kabinet keddi ülésén elfogadni tervezett menekültügyi reformcsomag több eleme a kitoloncolások gyorsabb, hatékonyabb végrehajtását szolgálja.

A részletesen még nem ismert jogszabálytervezetekben a várakozások szerint szerepel majd, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát, és nem közlik előre az intézkedés időpontját, hogy az illető ne tudjon eltűnni.

A belügyminisztérium szombaton cáfolta a Der Spiegel című hírmagazin értesülését, miszerint a BAMF tehermentesítését szolgáló javaslatok között felmerült, hogy a szíriai menedékkérőket mind "kiveszik" a menekültügyi eljárásból, és külön vizsgálat nélkül három évre szóló tartózkodási engedélyt adnak nekik.

A FAS szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter éppen azt hangsúlyozta a napokban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) belügyi bizottságában tartott meghallgatásán, hogy a lehető legalaposabban kell vizsgálni a szíriai menedékkérők ügyeit, mert az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából 30 százalékuk más országból származik, és csak betanult néhány arab kifejezést vagy pár sort a szír himnuszból.

A FAS szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrségénél azt tapasztalják, hogy a szíriainak mondott iratok nagyjából 10 százaléka hamisítvány. Menedékkérők azért próbálják megtéveszteni a német hatóságokat, mert a BAMF a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldi vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét, azaz ahol a főszabály szerint le kellene folytatni a menekültügyi eljárást.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)