Pesti Srácok

Felmentették Vizoviczki Lászlót a kényszerítés vádja alól

Felmentették Vizoviczki Lászlót a kényszerítés vádja alól

Bűncselekmény hiányában mentette fel hétfőn a kényszerítés vádja alól Vizoviczki Lászlót a II-III. kerületi bíróság. A Központi Nyomozó Főügyészség azt rója az éjszaka ura terhére, hogy anyósa az ő fenyegetésére vonta vissza a rá korábban tett terhelő vallomását. Az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, így az nem jogerős.

Vizoviczkit még 2014 tavaszán jelentette fel élettársának édesanyja, D. Erika az ügyészségen. Az ügy előzménye, hogy amikor egy évvel korábban az éjszaka császára házi őrizetbe került, egy házban lakott az asszonnyal. A rendőrök megvesztegetésével és költségvetési csalással is vádolt férfi idővel megtudta, mi szerepel anyósa vallomásában. A vád szerint ezután készíttetett egy többoldalas új vallomást, amelyben a nő visszavonja minden állítását. Az asszony szerint őt – ellentmondást nem tűrve – arra utasította veje, hogy írja alá az új vallomást, illetve megtiltotta, hogy a továbbiakban „szóba álljon” a nyomozóhatósággal . Mivel az asszony félt lánya élettársának haragjától, a családi béke miatt tanúk előtt aláírta az iratot. Ezt követően indítottak újabb büntetőeljárást a férfi ellen, majd az éjszaka urát kényszerítés hatósági eljárásban bűntettével vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség.

A hétfői - zárt - tárgyaláson, az ítélethozatal előtt meghallgattak még egy, a családhoz közel álló tanút is, aki a vád állításait támasztotta alá, ugyanakkor ez a – hallomáson alapuló - vallomás is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Vizoviczki érintettségét meg lehessen állapítani. Kovács József bíró az ítélet indoklásában kitért rá, hogy az ügyészség az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. Ennek legfőbb oka, hogy maga a koronatanú, D. Erika „kiesett" a büntetőeljárásból. Az idős asszony ugyanis a bíróság előtt, mint családtag, élt a mentességével, emiatt a nyomozati szakban tett vallomásait sem tudta bizonyítékként felhasználni a bíróság – hangzott el a tárgyalás nyilvános részén. Az ügy bírája kiemelte azt is, hogy - a vád szerint - a ráhatással kierőszakolt közokirat aláírásánál jelen lévő tanúk sem számoltak be arról, hogy az idős asszony ellenkezett volna. A döntés nem jogerős, mivel az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, így másodfokon folytatódik a büntetőper.

PestiSracok facebook image

Szöveg: PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.