Pesti Srácok

Financial Times: siralmas az uniós tagállamok megosztottsága

Financial Times: siralmas az uniós tagállamok megosztottsága

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által szerdán bejelentett terv, amely 160 ezer menekült kötelező kvóták alapján történő elosztását célozza az európai uniós tagállamok között, teljes támogatást érdemel - írta csütörtökön megjelent szerkesztőségi állásfoglalásában a Financial Times (FT) című brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.

A Financial Times úgy véli, hogy az uniós tagállamok megosztottsága "siralmas": Olaszország, Görögország és Magyarország van kitéve a legnagyobb nyomásnak a menekültáradat frontvonalában, de eddig kevés európai szövetséges volt hajlandó enyhíteni terheiken. A cikk szerint Németország "nemesen" jár el azzal, hogy idén 200 ezer migránsnak kínált menedéket. Lengyelország, az egyik legnagyobb EU-tagállam viszont vonakodik pár ezer menekültnél többet befogadni, és az Egyesült Királyság is csak öt év alatt vállalja 20 ezer ember fogadását a szíriai határnál lévő menekülttáborokból.

A brit miniszterelnök, "David Cameron továbbra is rosszul ítéli meg a menekültválság méreteit, amellyel Európa szembesül" - vélekedik a Financial Times. Emlékeztetett: London jelezte, Juncker javaslatának megvalósításában nem vesz részt. Az EU többi tagjának azonban a lap szerint fel kell sorakoznia a terv mögött.

PestiSracok facebook image

Százhatvanezer menekült áttelepítése elegendő, hogy csökkentse a nyomást a többi között Magyarországon, de eltörpül ahhoz képest, hogy mekkora nyomást viselnek el Szíria szomszédjai a Közel-Keleten - áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet, hogy a 160 ezer ember az unió lakosságának 0,11 százalékát jelenti, míg az ötször szegényebb Libanonban az ottani állampolgárok 25 százalékának megfelelő menekült van. A lap méltatja Juncker javaslatában, hogy megerősítené az uniós határőrizetet, azokat pedig visszaküldené hazájukba, akik nem jogosultak menekültstátusra.

"A tömeges hazaküldés politikája mindig kemény. Ugyanakkor az EU-nak meg kell mutatnia, hogy az Európába vándorlás nem garantált egyirányú belépőjegy, hanem egy szabályozott eljárás" - írja a brit lap. A szerző úgy értékeli, hogy Juncker terve "hűvösen pragmatikus, de emberséges", amelynek alapján az unió elismeri, nem képes jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók millióinak otthont adni, de humanitárius hagyományaihoz hűen befogadja azokat, akik a háború és az erőszak elől menekülnek. "Juncker a helyes utat jelölte ki Európa számára" - summázza véleményét a Financial Times.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)