Pesti Srácok

Maradásra és hazájuk felépítésére szólította fel az afgánokat a német belügyminiszter

Maradásra és hazájuk felépítésére szólította fel az afgánokat a német belügyminiszter

Thomas de Maiziere elfogadhatatlannak nevezte az afgán menedékkérők nagy számát. Jelezte, az afgánoknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy menekült státust kapnak Németországban.

A német sajtó már szeptember végén beszámolt arról, hogy a kormány egy Afganisztánból induló súlyos menekülthullámtól tart, főleg azért, mert az afgán hatóságok az év eleje óta újfajta, biometrikus útlevelet adnak a kérelmezőknek, és a szabadabb mozgást biztosító okmánnyal havonta tízezrek indulnak útnak.

Thomas de Maiziere a szerdai kormányülés után tartott tájékoztatóján elmondta, hogy októberben és a január-októberi időszakot együttvéve is az afgán kérelmezők alkotják a menedékkérők második legnagyobb csoportját, ami "elfogadhatatlan", különösen azért, mert már a fővárosból, Kabulból is érkeznek menedékkérők, és az afgán középosztályból is egyre többen fordítanak hátat hazájuknak.

PestiSracok facebook image

A német és az afgán kormány közös meggyőződése, hogy az afgán fiataloknak és a középosztálybeli családoknak hazájukban kell maradniuk, és fel kell építeniük országukat" - hangsúlyozta a belügyminiszter. Németország "nagyon nagy összegeket" fordít Afganisztán támogatására, és német rendőrök és katonák dolgoznak a közbiztonság megerősítésén, ezért "elvárható, hogy az afgánok otthon maradjanak" - tette hozzá.A közép-ázsiai országból Németországba vándorló embereknek nem érdemes azzal számolniuk, hogy mind menedékjogot kapnak, de arra sem, hogy úgynevezett befogadott státust szereznek. A berlini és a kabuli vezetés azon dolgozik, hogy az eddiginél jóval több menedékkérőt telepítsen haza Afganisztánba.

A belügyminiszter szavai alapján elképzelhető, hogy nemcsak az újonnan érkező menedékkérőket utasítják el, hanem felülvizsgálják a befogadott - elutasított, de például egészségi okból nem kitoloncolt - menedékkérők ügyeit is. Ez a Pro Asyl nevű, menekültügyre szakosodott emberi jogi civil szervezet becslése szerint azt jelentheti, hogy rövidesen hazaszállítanak 7 ezer hosszabb ideje Németországban tartózkodó afgánt.

Thomas de Maiziere mindazonáltal azt is elmondta, a kormány természetesen tisztában van azzal, hogy Afganisztán nem annyira biztonságos, mint sok más állam, ezért nem is tervezik, hogy a biztonságos származási országok közé sorolják, az afgán állampolgárok menedékjogi kérelmeit pedig a szokásos rendben, a kérelmező helyzetének alapos tanulmányozásával bírálják el.

Hozzátette, hogy a kormány az afgánok ügyeitől függetlenül arra számít, hogy az év végéig hátralévő hetekben jelentősen emelkedik a hazatelepített - kitoloncolt - és az önként hazatérő menedékkérők száma. A múlt hét végén életbe lépett menekültügyi reformcsomag révén a tartományok az eddiginél jóval következetesebben tudják végrehajtani az ország elhagyására kötelező hatósági határozatokat - tette hozzá.

Az illetékes hatóságnál - a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) - végrehajtott szervezeti fejlesztések révén az ügyhátralék is nagymértékben csökkenhet. A BAMF munkatársai különösen a biztonságos származási országok közé tartozó nyugat-balkáni államokból érkezett kérelmezők ügyeire összepontosítanak.

Ez azt jelenti, hogy „több tízezer nyugat-balkáni embernek kell elhagynia Németországot" - jelentette ki Thomas de Maiziere. Elmondta, hogy a napokban Albániába látogat, hogy megvizsgálja, miként fogadják a hazatelepített albánokat.

Az idén eddig nagyjából 11 ezer embert szállítottak haza a kitoloncolások végrehajtásáért felelős tartományi hatóságok. További 27 ezer ember a német állam pénzügyi támogatásával, újrakezdési segélyével tért vissza hazájába, és szintén jelentős számú kérelmező önként, külön segítség nélkül hazatért - mondta el a német belügyminiszter.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.