Spanyolország, Bulgária és Görögország – Ott eddig is volt kerítés
A határsértések megszüntetése és a migránsok regisztrálása érdekében „szinte lehetetlen volt más megoldást találni", mint kerítést építeni a magyar-szerb határra - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a France24 francia hírtelevíziónak adott interjúban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak egyszerre kell megfelelnie több európai normának, miközben a magyar állampolgárok azt várják el a kormánytól, hogy biztosítsa a közrendet, ami „minden uniós államban nagyon fontos". Eközben pedig „az európai állampolgárok azt várják el Magyarországtól, hogy biztosítsa a schengeni határok védelmét" - hívta fel a figyelmet. A szögesdrót-kerítést a miniszter szerint azért kellett a 175 kilométeres magyar-szerb határon felhúzni, mert naponta 3-4 ezer ember sértette meg a zöldhatárt, s ezért „szinte lehetetlen volt más megoldást találni".
„Tudom, hogy ez nem szép dolog, de azt is tudni kell, hogy más országokban is létezik (határzár)" - hangsúlyozta Trócsányi László. Példaként említette Spanyolországot, Bulgáriát és Görögországot. „Elengedhetetlen volt, de remélem, hogy nem marad örökre ott" - tette hozzá. A miniszter szerint a határzárral Magyarország elsődleges célja az volt, hogy minden migránst regisztráljon, és az egyetlen ország, amely 200 ezer embert regisztrált is.
A menekültekkel való bánásmódot érintő bírálatok kapcsán Trócsányi László elmondta, hogy 1956-ban a néhány hét alatt Ausztriába érkezett több százezer magyar a menekülttáborokban türelmesen megvárta, hogy melyik ország fogadja be őket. „Ők együttműködtek az állami szervekkel. Most viszont az történik, hogy a különböző országokból érkező emberek, akik tény, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, visszautasították az együttműködést a magyar hatóságokkal" - mondta a tárcavezető. Megemlítette, hogy a migránsok kikerülték a tranzitzónákat, és mindenáron Németországba akartak jutni. Trócsányi László jelezte, hogy az illegális határátlépést szankcionáló törvénymódosításról „készen áll a jogi vitára európai szinten is".
Arra a kérdésre, hogy a migránsválságról miért tér el egymástól az egy pártcsaládba tartozó magyar és német kormány álláspontja, a miniszter elmondta „nekünk van egy külső uniós határunk, Angela Merkelnek pedig nincs külső uniós határa".
Arra is rámutatott, hogy a schengeni határellenőrzési kódex és a genfi konvenció felhatalmazást ad szankciók bevezetésére olyan személyek ellen, akik szabálytalan módon lépnek be egy országba, kivéve, ha az életük veszélyben forog. „A migránsok élete azonban nincs veszélyben Szerbiában, amely demokratikus ország, s (csatlakozási) tárgyalásokat folytat az Európai Unióval" - hangsúlyozta. Megerősítette azt is, hogy Magyarország „100 százalékig tiszteletben tartja a nemzetközi konvenciókat". „Jogászként felelős vagyok azért, hogy mi törvényes. Személyes meggyőződésem a nemzetközi szerződések ismeretében, hogy jogunk volt a törvénymódosításhoz. De készen állok a vitára" - tette hozzá.
Trócsányi László visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormány a Jobbik erősödése miatt folytat migrációellenes politikát. Megjegyezte, hogy a parlamentben a Jobbik általában nem szavazza meg a kormány törvényjavaslatait. Leszögezte, hogy a magyar kormány mindig tiszteletben tartja az európai normákat és mindenképpen az Európai Unió tagja kíván maradni, annak ellenére is, ha időnként kialakulnak viták a tagállamok között.
Forrás: MTI Fotó: origo.hu
