Pesti Srácok

Orbán: a migráció Európa létét veszélyezteti

Orbán: a migráció Európa létét veszélyezteti

Magyarország a leghatározottabban fellép a mostani európai bevándorláspolitika megváltoztatása érdekében, mert a migráció ellenőrizetlen és szabályozatlan formája emberéleteket követel a kontinensen, és közvetlen veszélynek teszi ki az Európai Unió polgárait - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken Budapesten, miután megbeszélést folytatott Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökkel.

A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Európába olyan területekről érkeznek migránsok, ahol EU-s tagállamoknak katonai konfliktusai vannak, ezért "bennünket azokban az országokban ellenségnek tekintenek, a mi területeinken okozott terrorcselekményeket pedig háborús sikernek könyvelik el". Felelőtlennek nevezte azt a politikát, hogy "mi magunk hozzuk be a saját hátországunkba" azokat az embereket, akik aztán terrorcselekményeket követhetnek el.

A macedón miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen elmondta - idézte fel szavait -, hogy az unió tagállamainak és tagjelöltjeinek rendelkezniük kell a saját határaik megvédésére vonatkozó képességgel. Macedón kollégáját arról biztosította, hogy Magyarország minden segítséget megad a határvédelemhez, legyen szó technikai, pénzügyi segítségről vagy humán erőforrásról. A kapcsolattartásra személyes megbízottakat jelöltek ki, magyar részről a belügyminisztert.

PestiSracok facebook image

A kormányfő azt is megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Macedóniát felvegyék az Európai Unióba és a NATO-ba. Ez európai érdek is, dacára az ezt a folyamatot blokkoló vitáknak - mondta, utalva a görög-macedón névvitára. Magyarország ellene van annak, hogy "ilyen blokkolások" sikeresek lehessenek, Budapest szerint érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét - közölte, majd az EU-s tagságra felkészült országnak nevezte Macedóniát, amelyre szerinte szüksége volna az uniónak.

Magyarország stratégiailag abban érdekelt, hogy a közte és Görögország között lévő balkáni terület minden országa tagja legyen az EU-nak és a NATO-nak - jelentette ki a miniszterelnök, úgy fogalmazva, hogy ma egy "űr tátong" Magyarország és Görögország között. Orbán Viktor elismerését fejezte ki Nikola Gruevszkinek Macedónia "folyamatos stabilizálásáért". Macedóniára úgy tekinthet az EU, mint a Balkán egyik legstabilabb országára - emelte ki.

A kormányfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy a még az idén megrendezendő macedón-magyar gazdasági bizottsági ülés jelentős lökést ad a gazdasági együttműködésnek. Orbán Viktor kérdésre arról is beszélt: a magyar álláspont szerint az EU-nak meg kell védenie a határait, a kultúráját, a gazdasági érdekeit és a demokráciáját. "A mostani alapszerződés ennek ma már akadálya, ezért szerintem át kell gondolnunk" - erősítette meg a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában felvetetteket. Megjegyezte, a hat országra kitalált szerződési forma, amelyet még nemzeti valuták alapján álló országokra fogalmaztak meg, "nyilvánvalóan nehezíti a működésünket".

Egy hatékony Európához alapkérdéseket kell újragondolni - hangoztatta a kormányfő, aki egyre nyilvánvalóbbnak látja, hogy az EU a mostani működési rendjében csak követő válaszokat tud adni, és nem képes megelőző lépéseket tenni. Példaként hozta: a párizsi terrortámadás kellett ahhoz, hogy a biztonság megkapja az őt megillető helyet az európai politikában. Emlékeztetett, hogy a britek vetették fel a szerződés "feszegetését", olyan kérdésekben akarják megváltoztatni az európai szabályokat, amelyek aligha lehetségesek alapszerződés-módosítás nélkül.

Arra a kérdésre, hogy a dublini rendelethez hasonlóan a schengeni rendszert is halottnak tekinti-e, a miniszterelnök azt válaszolta: "Dublin halott, Schengen él". A dublini szerződést egyre több uniós ország hagyja figyelmen kívül, Schengen végrehajtására viszont mindenki törekszik, mert ha az meghal, akkor "falak, kerítések emelkednek, és határellenőrzés jön létre olyan országok között, ahol eddig ez nem volt" - mondta, hangsúlyozva, hogy meg kell védeni a schengeni tagországok közötti szabad utazást, ehhez pedig Schengen külső határainak megvédésére van szükség. "Valaki vagy legyen tagja Schengennek, de akkor védje meg a határait, vagy ne védje meg a határait, de akkor ne legyen tagja a schengeni övezetnek" - fogalmazott.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.