Pesti Srácok

A migránsválság is befolyásolhatja a horvátországi parlamenti választásokat

A migránsválság is befolyásolhatja a horvátországi parlamenti választásokat

Megkezdődtek a horvátországi parlamenti választások vasárnap: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, ahová valamivel kevesebb mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak.

Az előrejelzések szerint teljesen kiegyenlített a két nagy párt, a kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatottsága, valószínűleg a kisebb pártokkal kötendő koalíciós megállapodásokon múlik majd, hogy közülük melyik kerül hatalomra. A kormányzó pártok erejét megtépázta a migránsügy: a szeptemberi magyar határzár után a magyar és a szerb kabinettel is komoly pengeváltása volt Zoran Milanovic miniszterelnöknek, ez alapjaiban befolyásolhatja a választás végkimenetelét. Ami a szocdemeknek a bevándorlás, az a másik oldalon a HDZ-nek a Sanader–Mol–INA-botrány, ugyanis a korrupciós ügy megrázta az ellenzéki pártot.

A szavazóhelyek 19 óráig lesznek nyitva. A nap folyamán folyamatosan beszámol a részvételi arányról honlapján a horvát választási iroda (DIP). Az exit pollt az urnák zárása, este hét óra után hozzák nyilvánosságra.

PestiSracok facebook image

A horvát állampolgárok odahaza és külföldön is szavazhatnak. A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. Horvátország történelmében először lesz preferenciális listás szavazás, amelyen a választók a politikai pártok mellett, ugyanazon a listán egy jelölt nevét is bekarikázhatják, és ezzel preferencia szerint rangsorolhatják.

A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe - a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban. A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátum négy évre szól. A 2300 jelöltre és 166 listára Horvátországban 6574 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 36 ezren voksolhatnak 114 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 48 országban lehet az urnákhoz járulni. A választásokat 13 ezer megfigyelő követi. Részeredményeket már 22 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.

Forrás: MTI/mno.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.