Pesti Srácok

A migránsválság is befolyásolhatja a horvátországi parlamenti választásokat

A migránsválság is befolyásolhatja a horvátországi parlamenti választásokat

Megkezdődtek a horvátországi parlamenti választások vasárnap: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, ahová valamivel kevesebb mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak.

Az előrejelzések szerint teljesen kiegyenlített a két nagy párt, a kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatottsága, valószínűleg a kisebb pártokkal kötendő koalíciós megállapodásokon múlik majd, hogy közülük melyik kerül hatalomra. A kormányzó pártok erejét megtépázta a migránsügy: a szeptemberi magyar határzár után a magyar és a szerb kabinettel is komoly pengeváltása volt Zoran Milanovic miniszterelnöknek, ez alapjaiban befolyásolhatja a választás végkimenetelét. Ami a szocdemeknek a bevándorlás, az a másik oldalon a HDZ-nek a Sanader–Mol–INA-botrány, ugyanis a korrupciós ügy megrázta az ellenzéki pártot.

A szavazóhelyek 19 óráig lesznek nyitva. A nap folyamán folyamatosan beszámol a részvételi arányról honlapján a horvát választási iroda (DIP). Az exit pollt az urnák zárása, este hét óra után hozzák nyilvánosságra.

PestiSracok facebook image

A horvát állampolgárok odahaza és külföldön is szavazhatnak. A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. Horvátország történelmében először lesz preferenciális listás szavazás, amelyen a választók a politikai pártok mellett, ugyanazon a listán egy jelölt nevét is bekarikázhatják, és ezzel preferencia szerint rangsorolhatják.

A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe - a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban. A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátum négy évre szól. A 2300 jelöltre és 166 listára Horvátországban 6574 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 36 ezren voksolhatnak 114 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 48 országban lehet az urnákhoz járulni. A választásokat 13 ezer megfigyelő követi. Részeredményeket már 22 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.

Forrás: MTI/mno.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)