Bemutatták az Életreítéltek című filmet a Kisfogház történetéről
Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás kevéssé ismert, ám annál fontosabb helyszínét, a Kisfogházat mutatja be az Életreítéltek című dokumentumfilm, amelynek premierjét szerdán tartotta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
November 4-e 2013 óta nemzeti gyásznap - emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke, aki szerint annál méltóbban nem lehet emlékezni október hőseire, mint egy ilyen film vetítésével. Az alkotás az egykori áldozatok visszaemlékezésein keresztül mutatja be a Kisfogházat, ahol az 1956-os forradalom elítéltjei közül sokan raboskodtak. A Kisfogház a Budapesti Fegyház és Börtön (a Gyűjtőfogház) része volt, 68 magánzárkát és 156 közös zárkát foglalt magába. Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1963-ig mintegy 26 ezer embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra, és a halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre.
A NÖRI elnöke kiemelte, hogy az egykori börtön története méltatlanul elfedett, ezért is indítványozta korábban az intézet, hogy a helyszín a Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája alkotta nemzeti emlékhely részévé váljon. A négy erős történetet bemutató, 53 perces filmben a szereplők egymást váltva jelennek meg saját otthonukban, majd az elbeszéléseikből kibontakozó, kronologikusan előrehaladó történet fokozatosan vezeti el a nézőt a múltból a jelenbe. "Véleményem szerint a film legmegrendítőbb része az, amikor a két egykori elítélt, Fónay Jenő és Regéczy-Nagy László személyesen is ellátogatnak szenvedéseik színhelyére, a Kisfogházba" - fogalmazott Radnainé Fogarasi Katalin.
Az egykori halálraítélt Fónay Jenő, a Széna téri felkelők egyik vezetője, a Magyar politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) alapítója, aki létrehozta a Kisfogház Emlékhelyet, Regéczy-Nagy László pedig Göncz Árpád egykori pertársa, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke. Mellettük szerepel a filmben Wittner Mária, az 1956 utáni megtorlás egyik legismertebb áldozata, aki 13 évet ült börtönben, valamint a kevéssé ismert egykori sorkatona, a komlói Puchert János is, akinek már csak egy hete volt hátra a leszerelésig, amikor kitört a forradalom, parancsot teljesítve harcokba keveredett, majd csak 1970-ben szabadult.
Szakértőként feltűnik a film elején Susa Éva igazságügyi szakértő, a gyászparcellák exhumálásainak egyik fő alakja, Rainer M. János történész, a Kisfogházban kivégzett és eltemetett Nagy Imre életrajzírója, valamint Radnainé Fogarasi Katalin is.
A NÖRI a filmre meghívásos pályázatot írt ki, amelynek győzteseként Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur készíthették el az alkotást. A NÖRI elnöke kiemelte: a tehetséges fiatalok nemrég végeztek dokumentumfilm-rendező szakon Almási Tamás osztályában, Szakonyi Noémi nemzetközi díjat nyert filmtervét a Magyar Nemzeti Filmalap is támogatja, Vincze Máté Artur diplomafilmjét pedig beválogatták a múlt hónap végén az Urániában megrendezett nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválra. A film operatőre Vincze Máté Artur és Vízkelety Márton, a zeneszerző Mátyássy Szabolcs.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc az igazságért való lázadás örök szimbóluma - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fideszes képviselő a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Életreítéltek című dokumentumfilmjének díszbemutatóján a huszonegyedik század egyik legnagyobb világtörténeti eseményének nevezte az 1956-os szabadságharcot és forradalmat, amelynek szerinte éppolyan része a szabadságharc vérbefojtása, mint az azt követő koncepciós perek és kettétört életutak. Gulyás Gergely szerint az Életreítéltek című dokumentumfilm olyan hősöket mutat be, akik egyszerre tettek tanúbizonyságot a nemzet és a szabadság iránti hűségükről, valamint halált megvető hősiességről. "A kommunisták ezt soha nem értették meg, ezért is váltott ki belőlük félelmet" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, "a földi világ sokszor nem igazságos, ezért a hazához való hűség a hazát tartja meg és nem azt, aki hű hozzá".
Az Országgyűlés alelnöke aláhúzta, a nemzetnek örökké emlékeznie kell azokra, akik 1956-ban a hazáért haltak, illetve akiket bebörtönöztek, megnyomorítottak. Bennük testesül meg ugyanis mindaz, ami határokra tekintet nélkül nemzetté formálja a világon szétszóródott magyarság egészét - mondta Gulyás Gergely.
MTI
