Pesti Srácok

Kilóra megvették a magyar focistákat a 80-as években - Megszólalt a totókirály

Kilóra megvették a magyar focistákat a 80-as években - Megszólalt a totókirály

A nyolcvanas évek bundamoguljai még járták a pályákat, ott voltak a magyar NB II-es meccseken is, és elég volt heti 3-4 összecsapást megvenniük ahhoz, hogy meglegyen a telitalálat. Az ATV Tetthely című műsora megtalálta a műfaj egykori koronázatlan királyát, aki ma már legális vállalkozásaiból él, és bár szenvedélye maradt a sportfogadás, magyar meccsre semmi pénzért nem fogadna.

Vígh Sándort szemmel láthatóan tisztelik Soltvadkerten. Azt mondják, hogy nála jobban kevesen értik a focit. „Ahol pénz, van, labda van, emberek vannak, ott sok minden megtörténhet” – mondja a férfi, aki egyike volt azoknak, akik elérték, hogy a totóból a nyolcvanas évek elején kikerüljenek a magyar meccsek. Azokat ugyanis ő, és társai bármikor meg tudták venni.

A módszerük viszonylag egyszerű volt: találkozó a focistákkal, vagy bírákkal egy vendéglátó ipari egységben vagy lakásban és megállapodni a részletekben. Vígh úr azt meséli, hogy nem egyszer maguk a focisták mondták be a két klub közti megállapodást, amire aztán a totókirályoknak csak fogadni kellett.

PestiSracok facebook image

Hogy 35 évvel ezelőtt mennyi volt a tarifa mondjuk az NB II-ben, arra a „futballszakértő” inkább nem emlékszik, de a korabeli feljegyzések szerint pár tíz ezer forintról beszélhetünk. Igaz, akkoriban ez még nagy pénznek számított, hiszen 300 ezer forintért lakást is lehetett venni. Általában három-négy meghatározó játékost kerestek meg, de mint mondja, egy idő után konkurensek is akadtak. Az akkori politikában is benne volt nyakig, hogy melyik klub nyeri meg az NB-I-et, az NB II-t. „Ki volt adva, hogy melyik csapatnak, milyen eredményt kell hozni a holnap érdekében” – meséli Vígh Sándor, hozzátéve, hogy míg a politikusok sosem buktak le, a totókirályok, és partnereik általában igen.

Magát is beleértve ő csaknem 50 olyan emberről tud, akit emiatt ítéltek el: fogadókat, játékosokat, játékvezetőket vegyesen. Negyedrendű vádlottként nem volt kérdés, hogy börtönbe zárják a meccsek adás-vételéért. A sportfogadástól azonban odabent sem tudott szabadulni. Még a felügyelet is érdeklődött a kulisszatitkok iránt, volt olyan fegyőr, aki újsággal a kezében kérte emberünket, ugyan segítsen már tippelni.

Az egykori totókirály a műsor készítőinek elmondta, volt olyan, hogy a csapat támadósora eladta a meccset győzelemre, a védők viszont vereségre, így tulajdonképpen egymás ellen játszottak. De az is előfordult, hogy már megvolt a megbeszélt döntetlen, amikor egy be nem avatott fiatal játékos rúgott egy nem várt gólt, azután meg azon csodálkozott, hogy társai miért nem osztoznak a gólörömben. Vígh úr olyanra is emlékszik, hogy a pályára vonuló csapatok játékosai egymásnak szólogattak be, hogy az ellenfélnek kell nyernie, így a találkozón csaknem 15 gól született, mire kialakult a megvásárolt végeredmény. De hallott arról is, hogy a bíró háromszor-négyszer is újra rúgatta a tizenegyest kívánt végszó érdekében.

A soltvadkerti totókirály ma már legális vállalkozásaiból él, a sportfogadás mégis a szenvedélye maradt. Egy dologra viszont nagyon ügyel: sosem fogad magyar meccsekre. Ennek okát azonban nem fejtette ki a Tetthely munkatársainak...

Forrás: atv.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)