Pesti Srácok

Tananyag lehet a labdarúgás az iskolákban

Tananyag lehet a labdarúgás az iskolákban

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, aminek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános és középiskolai tantervbe mint kötelező tananyag - ismertette szombaton az Origo a kormany.hu oldalra kitett javaslatot. Az Emmi ugyanakkor a Mandiner kérdésére azt válaszolta, hogy a focioktatás bevezetése választható lesz az intézmények számára.

Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban például, hogy „a legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával”.

Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. A hétéves kislányok például elsajátítják a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvést".

PestiSracok facebook image

A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás".

A tervezet értelmében az iskoláskorú magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, de a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint bár mindez 400 ezer gyereket és 8 ezer pedagógust érint, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe.

Az Emmi szerint választható lesz a focioktatás

A tervezet alapján ugyan úgy tűnt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A Mandiner kérdésére azonban az Emmi azt válaszolta, hogy a tárca a miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek című részt módosítaná, vagyis a focioktatás bevezetése választható lesz az intézmények számára.

Forrás: Origo.hu/hvg.hu/VS.hu/Mandiner

Fotó: haon.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)