Pesti Srácok

Megkezdődött az EU-Törökország rendkívüli csúcstalálkozója

Megkezdődött az EU-Törökország rendkívüli csúcstalálkozója

Megkezdődött vasárnap Brüsszelben az unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelyen az összegyűlt állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

A találkozón - amelyet az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Törökország részéről Ahmet Davutoglu kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából - fogalmazott vasárnapi közleményében az Európai Tanács.

Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat.

PestiSracok facebook image

Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Orbán Viktor miniszterelnök érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszerbetelepítését nem fogadja el. Az akciótervben szereplő "legális menekültkontingens" létszámáról is születhet döntés a vasárnapi találkozón. Ennek elfogadásához az szükséges, hogy Törökország tegyen ígéretet az EU-ba tartó illegális bevándorlás elleni fellépésre. Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

mti

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.