Pintér: zéró toleranciát hirdettünk a korrupció ellen!
Európa legszigorúbb közbeszerzési törvénye Magyarországon van, valamint új párt- és kampányfinanszírozási törvény is segíti a korrupció visszaszorítását – erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy zéró toleranciát hirdetett a kormány a korrupció ellen, a cél, hogy Magyarország a korrupció szempontjából a legkevésbé fertőzött ország legyen. Pintér Sándor kiemelte az egyéni, vezetői felelősségvállalás, példamutatás jelentőségét is. A miniszter kiemelte, a korrupcióellenes szabályok automatikus, személyes döntésektől független érvényesülésének fontosságát, amire – mondta – példa az online pénztárgépek vagy az elektronikus útdíjrendszer, ezekben a rendszerekben már nem lehet szerepe a kísértésnek.
Pintér Sándor megjegyezte, hogy időnként előfordulnak sajnálatos esetek. Ilyen például a záhonyi határállomáson leleplezett korrupt határőrök ügye. Ebben az ügyen több mint ötvenen kerültek előzetes letartóztatásba, ami a miniszter szerint megfelelő jelzés a többi kolléga számára. Pintér Sándor kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, a korrupció veszélyeinek tudatosítását.
Trócsányi László igazságügyi miniszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közelmúltban újraalkotott közbeszerzési szabályok a kormányzati törekvések szerint megfelelnek az európai elvárásoknak, mi több, a hozzátartozó fogalmának kiszélesítése még eredményezheti egyesek vállalkozáshoz való jogának, jogos érdekének korlátozását is. Ezért volt szükség a közös háztartásban élés fogalmának bevezetésére. „A vitára nyitott vagyok, de a lelkiismeretem tiszta” – jegyezte meg az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán az igazságügyi miniszter.
Hozzátette, hogy ugyancsak pozitív elmozdulást eredményezett a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozása és az új büntető törvénykönyv. Trócsányi László hangsúlyozta: küzdeni kell a közös európai demokratikus értékekért és a jogállamért. Hozzátette, hogy kiváló az együttműködés a 28 uniós igazságügy-miniszter között.
A miniszter rámutatott a bírósági végrehajtók feletti kontroll növelésének fontosságára. Mint mondta, átlátható, tiszta rendszer jött létre. Az igazságügyi szakértők vonatkozásában a minőségbiztosítás, az ügyvédek esetében az átláthatóság és a hatékony fegyelmi felelősségre vonhatóság jelentőségét emelte ki Trócsányi László. A miniszter rámutatott, hogy az igazságügyi tárca elsősorban a korrupció elleni fellépés jogi kereteinek kialakításáért felelős.
Polt szerint a statisztikák őket igazolják
Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában arról beszélt, hogy a statisztikák a korrupció elleni egyre eredményesebb fellépést tükrözik. Ismertetése szerint 2010-ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg a múlt évben 3268 volt az összes korrupciós cselekmény száma. Hangsúlyozta: a növekedés oka döntően az eredményesebb felderítésben keresendő.
Arról is beszélt: a Legfőbb Ügyészség célvizsgálata is megerősítette, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az ügyészség egymás feladatellátásán alapuló megbízhatósági vizsgálata hathatósan hozzájárul a korrupció visszaszorításához azáltal, hogy biztosítja a korrupt alkalmazottak kiszűrését.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, hogy a legfőbb bírói fórum esetében az integritás alapú működés természetes követelmény. Hozzátette, idén léptek hatályba a belső kontrollrendszer működési mechanizmusának új szabályzatai, de külön szólt a kockázatkezelésről is. Úgy vélte, a Kúria működésében a kockázatalapú belső ellenőrzés megfelelő bizonyosság nyújtását teszi lehetővé a vezetés számára, és megteremti az alapokat a tévedésmentes, hatékony döntésekhez.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kiemelte, hogy fontos az összehangolt és határozott fellépés, illetve szemléletváltás a tiszta közélet megteremtése érdekében. Az ÁSZ 2007-2008-ban sajátította el a holland, megelőzésen alapuló „integritás” modellt, majd annak tapasztalatait hasznosítva egy egyedülálló magyar modellt fejlesztett ki. Az ÁSZ 2011 óta rendszeresen méri a magyar közszféra korrupciós kockázatait – tette hozzá.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet: a bírókra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Számos nyugat-európai országgal ellentétben a magyar bírók nem végezhetnek politikai tevékenységet, nemhogy tisztségviselői, de még tagjai sem lehetnek pártnak, továbbá kizárt az is, hogy gazdasági társaságban legyenek tisztségviselők, be kell jelenteniük, ha polgári per vagy szabálysértési eljárás részeseivé válnak, akár tanúként, és ajándékot sem fogadhatnak el.
Egy felmérés szerint a 2800 megkérdezett bíró 98 százaléka függetlennek érzi magát, 94 százaléka érzékelt már befolyásolási kísérletet, és 92 százalékának nincs más kereső tevékenysége – ismertette az OBH elnöke. Handó Tünde megjegyezte: kockázati tényező lehet az a tény, hogy a bírók körében egy évtizede nem volt illetményemelés, a magyar kezdő bíró fizetése a legalacsonyabb az EU-ban.
Forrás: MTI
Fotó: magyarhirlap.hu
