Orbán Le Pennel és Trumppal az Economist címlapján
Orbán Viktorral, Donald Trumppal, Marine Le Pennel a címlapján jelent csütörtökön az Economist. A hetilap A félelemmel játszanak című vezércikke arról szól, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államokban és Európában is megerősödtek a jobboldali, populista politikusok.
A cikk szerint a populisták éveken keresztül arra építették a politikájukat, hogy az elit nem foglakozik a dolgozó emberekkel. Az utóbbi időben ez megváltozott, mostanában azokra a félelmekre építenek, hogy a kormányok nem tudják garantálni az emberek biztonságát.
Felidézik, hogy az Egyesült Államokban egy házaspár – amelynek egyik tagja az Iszlám Államra esküdött fel – meggyilkolt 14 embert. Erre reagálva Donald Trump, a republikánusok egyik elnökjelöltje azt javasolta, a muszlimok ne léphessenek be az országba.
Hasonlóan gondolkodik Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front (NF). A párt jól szerepelt a francia regionális választások első fordulóján, amelyet néhány héttel a párizsi terrortámadások után tartottak. 13 régióból 6-ban vezető pozícióban várják a választások második fordulóját. A párt vezetőjét, Marine Le Pent és a szintén politikus unokahúgát a megkérdezettek 40 százaléka támogatja.
Trump és Le Pen nincs egyedül, a populista jobboldal támogatása Amerika- és Európa-szerte olyan magas, amire nem volt példa a második világháború óta. Az Economist szerint a terrorista tevékenységek árnyékában a félelemkeltő politikusok fenyegetést jelentenek a nyugati társadalmak értékeire, a nyitottságra és a toleranciára.
Európában Magyarországon, Lengyelországban hatalmon vannak a populisták, míg Svájcban, Finnországban a kormánykoalíció tagjai – olvasható a cikkben. A populisták vezetik a közvélemény-kutatásokat Franciaországban, Hollandiában, rekord szintű a támogatottságuk Svédországban is. Marine Le Pen valószínűleg bejut a 2017-es francia elnökválasztás második fordulójába is.
A populista politikusok különbözőek, de közös bennük, hogy a gazdasági, kulturális bizonytalanságra játszanak rá. A munkanélküliség, a stagnáló bérek több országban is problémát jelentenek az idősebb korosztályhoz tartozó, keményen dolgozó fehér bőrű embereknek. A munkahelyüket ráadásul a technológia és a globalizáció is fenyegeti. Úgy érzik, hogy a bevándorlók előnyöket élveznek, bűncselekményeket követnek el, semmibe veszik a helyi szokásokat.
A dzsihádista terrorizmus hatására még inkább terjed a populizmus. Ahol az iszlám Állam merényleteket hajt végre, ott tovább nő, a bevándorlókkal, idegenekkel szembeni előítélet. Amikor a politikai vezetők Barack Obamához hasonlóan arra szólítanak fel, hogy nem szabad az egész iszlámot elítélni, a populisták azt felelik, elegük van a politikai korrektségből.
A populista eszméket le kell győzni az Economist szerint. Ha az Egyesült Államokban elterjed az idegengyűlölet, az hatalmast kárt okozna az országnak, ráadásul az Iszlám Állam profitálna belőle. Marine Le Pen hatalomra jutása komoly gazdasági károkat okozna, Franciaországot kivezetné az eurózónából. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke illiberális állam létrehozását ígérte, Putyin Oroszországát tekinti példának.
Az Economist úgy véli, olyan lépéseket kell tenni, amelyeket a populisták megvetnek, nyitott piacokra, nyitott határokra, globalizációra, az emberek szabad mozgására van szükség. A lap nem gondolja, hogy a populista vezetőket meg lehetne győzni, de a szavazókra lehet hatni. Szerintük a választók ésszerűen gondolkodnak, többségük szívesebben hallgat optimista üzeneteket, mint a veszélyes világról szóló dühöngéseket.
Fel kell hívni figyelmet a liberális eszmék erejére. Az új technológiákból, a jólétből, a kereskedelemből több előnye származik, mint az idegengyűlöletből. A gazdasági növekedés felszámolja a haragot, az iszlamista terrorizmussal szemben igénybe kell venni a muszlimok segítségét. A mérsékelt többség felelőssége, hogy részt vegyenek a választásokon, és olyan jelöltek mellé tegyék keresztet, akik a nyitottság és a tolerancia pártján állnak – fogalmaz a vezércikk.
Forrás: VS.hu
