Pesti Srácok

94 milliárdos hitelszerződést kötött a főváros

94 milliárdos hitelszerződést kötött a főváros

A fővárosi önkormányzat összesen 300 millió euró (több mint 94 milliárd forint) értékben kötött két hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A megállapodást Tarlós István főpolgármester megbízásából Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Baranyay László, az EIB alelnöke írta alá kedden a városházán.

Az egyik hitelkeret-megállapodás 200 millió eurót biztosít közlekedési beruházásokra, a másik alapján pedig 100 millió euró hitelforrás áll rendelkezésre egyéb ágazati, városfejlesztési projektekre. Bagdy Gábor az aláírást követően azt mondta: a főváros az elmúlt években évről évre előrelépett olyan rangsorok alapján, amelyek nagyvárosok, fővárosok élhetőségét vizsgálták, vagy éppen azt, hogy hova jó utazni. Ahhoz, hogy ez a lendület megmaradjon - tette hozzá - újabb beruházásokra, fejlesztésekre van szükség, ezekhez pedig beruházási pénz kell.

Kifejtette: a következő európai uniós fejlesztési ciklusban az EU-s és a kormányzati támogatások mellett kiemelkedő szerepe van ennek a megállapodásnak, amelyen keresztül a főváros "saját forrásait tudja megmozgatni", és amely lehetőséget ad arra, hogy Budapest fejlődésének lendülete megmaradjon. Baranyay László úgy fogalmazott: a megállapodás jelentősége egyebek mellett az, hogy biztosíthatja EU-támogatások kiegészítő finanszírozását, illetve a saját erőt. Jelezte: ezekből a forrásokból a főváros új, elsősorban közlekedési beruházásokat végezhet, illetve felújításokat, bővítéseket, korszerűsítéseket hajthat végre. Ez javíthatja minden budapesti életminőségét, és hozzájárulhat a gazdasági teljesítmény növekedéséhez is - mondta.

PestiSracok facebook image

Közölte, a két hitel hosszú lejáratú, 30 éves, illetve 25 éves futamidejű. Részletezte: a hiteleknél hatéves türelmi periódus áll rendelkezésre, ez idő alatt csak kamatokat kell fizetni, és a kamatfeltételek "meglehetősen kedvezőek". Hozzátette: a forrásokat a főváros a jövő év elején igénybe veheti. A közreadott sajtóanyag szerint az EIB a hitelkeretből finanszírozható projekteket a főváros javaslatára vizsgálja és hagyja jóvá. Azt írták: a hitelkeret lehetőséget ad arra, hogy a főváros jelentős közlekedési beruházásoknál EU-s támogatások önerejét finanszírozza. Közölték azt is: az egyéb ágazati beruházásokat finanszírozó (városfejlesztési) 100 millió eurós hitelkeretből környezetvédelmi, energiahatékonysági, szennyvíz- és hulladékgazdálkodási, városrehabilitációs, valamint az információs társadalomhoz köthető fejlesztésekre költhetnek.

Fotó: Marjai János/MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.