Pesti Srácok

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Salgótarján lakóinak mindmáig nehéz feldolgozni az 1956-os tömeggyilkosságot, s bár a rendszerváltás után kormányzati és helyi döntések hatására valamelyest gyógyultak a sebek, azokat begyógyítani sosem lehet - mondta a nógrádi megyeszékhely alpolgármestere a városi gyásznap koszorúzási ünnepségén, kedden.

Az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) hangsúlyozta, hogy 1956-ban november 4-e után Salgótarjánban és a szénmedencében tovább erősödtek a munkástanácsok, sztrájkot szerveztek a bányászok, a november 14-én megalakult Nógrád Megyei Munkástanács pedig a kormány lemondatásáról is tárgyalt Budapesten.

A központi vezetést erőteljesen érdekelték a Nógrád megyei események, az országos rendőrkapitányság december 3-án részletes beszámolót készített a kormánynak - mondta.Dániel Zoltán kitért arra, hogy december 7-én a salgótarjáni munkástanácsok delegációja előtt Marosán György kommunista vezető lövetést emlegetett, ami sajnos be is következett. December 8-án letartóztattak két munkástanácsi vezetőt, és miután a hír elterjedt, több ezer ember követelte szabadon bocsátásukat a megyetanács és a rendőrség előtt. Ekkor "sokféle módon magyarázott előzmények után" tüzet nyitottak a tömegre a pufajkások és a szovjetek is, ártatlan emberek tucatjai lettek a megtorlás áldozatai - mondta az alpolgármester, aki arról is megemlékezett, hogy a pufajkások december 13-án kivégeztek két, az acélgyárból elhurcolt nemzetőrt, Hadady Rudolfot és Hargitai Lajost.

PestiSracok facebook image

"Emlékezzünk a december 8-i sortűz áldozataira megrendülten és tisztességgel!" - fordult a mintegy kétszáz fős hallgatósága felé beszéde végén Dániel Zoltán. Salgótarjánban december 8-a a rendszerváltás óta városi gyásznap. Az áldozatokra a sortűz színhelyén, az egykori Vásártéren emlékeznek. A teret December 8. térnek nevezték át, és emlékmű is áll rajta.

A városban délelőtt külön megemlékezést szervezett a Pofosz Nógrád megyei szervezete és a Polgári Salgótarjánért Alapítvány. Azon a rendezvényen részt vett és a megemlékezés virágait helyezte el Salgótarján két alpolgármestere. Az önkormányzat által szervezett városi gyásznapon koszorút helyeztek el az emlékműnél a DK, a Fidelitas, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az MSZP helyi szervezeteinek képviselői, valamint a Pofosz Nógrád megyei szervezete.

Forrás: MTI Fotó:archív  

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.