Pesti Srácok

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Salgótarján lakóinak mindmáig nehéz feldolgozni az 1956-os tömeggyilkosságot, s bár a rendszerváltás után kormányzati és helyi döntések hatására valamelyest gyógyultak a sebek, azokat begyógyítani sosem lehet - mondta a nógrádi megyeszékhely alpolgármestere a városi gyásznap koszorúzási ünnepségén, kedden.

Az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) hangsúlyozta, hogy 1956-ban november 4-e után Salgótarjánban és a szénmedencében tovább erősödtek a munkástanácsok, sztrájkot szerveztek a bányászok, a november 14-én megalakult Nógrád Megyei Munkástanács pedig a kormány lemondatásáról is tárgyalt Budapesten.

A központi vezetést erőteljesen érdekelték a Nógrád megyei események, az országos rendőrkapitányság december 3-án részletes beszámolót készített a kormánynak - mondta.Dániel Zoltán kitért arra, hogy december 7-én a salgótarjáni munkástanácsok delegációja előtt Marosán György kommunista vezető lövetést emlegetett, ami sajnos be is következett. December 8-án letartóztattak két munkástanácsi vezetőt, és miután a hír elterjedt, több ezer ember követelte szabadon bocsátásukat a megyetanács és a rendőrség előtt. Ekkor "sokféle módon magyarázott előzmények után" tüzet nyitottak a tömegre a pufajkások és a szovjetek is, ártatlan emberek tucatjai lettek a megtorlás áldozatai - mondta az alpolgármester, aki arról is megemlékezett, hogy a pufajkások december 13-án kivégeztek két, az acélgyárból elhurcolt nemzetőrt, Hadady Rudolfot és Hargitai Lajost.

PestiSracok facebook image

"Emlékezzünk a december 8-i sortűz áldozataira megrendülten és tisztességgel!" - fordult a mintegy kétszáz fős hallgatósága felé beszéde végén Dániel Zoltán. Salgótarjánban december 8-a a rendszerváltás óta városi gyásznap. Az áldozatokra a sortűz színhelyén, az egykori Vásártéren emlékeznek. A teret December 8. térnek nevezték át, és emlékmű is áll rajta.

A városban délelőtt külön megemlékezést szervezett a Pofosz Nógrád megyei szervezete és a Polgári Salgótarjánért Alapítvány. Azon a rendezvényen részt vett és a megemlékezés virágait helyezte el Salgótarján két alpolgármestere. Az önkormányzat által szervezett városi gyásznapon koszorút helyeztek el az emlékműnél a DK, a Fidelitas, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az MSZP helyi szervezeteinek képviselői, valamint a Pofosz Nógrád megyei szervezete.

Forrás: MTI Fotó:archív  

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.