Pesti Srácok

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek Salgótarjánban

Salgótarján lakóinak mindmáig nehéz feldolgozni az 1956-os tömeggyilkosságot, s bár a rendszerváltás után kormányzati és helyi döntések hatására valamelyest gyógyultak a sebek, azokat begyógyítani sosem lehet - mondta a nógrádi megyeszékhely alpolgármestere a városi gyásznap koszorúzási ünnepségén, kedden.

Az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) hangsúlyozta, hogy 1956-ban november 4-e után Salgótarjánban és a szénmedencében tovább erősödtek a munkástanácsok, sztrájkot szerveztek a bányászok, a november 14-én megalakult Nógrád Megyei Munkástanács pedig a kormány lemondatásáról is tárgyalt Budapesten.

A központi vezetést erőteljesen érdekelték a Nógrád megyei események, az országos rendőrkapitányság december 3-án részletes beszámolót készített a kormánynak - mondta.Dániel Zoltán kitért arra, hogy december 7-én a salgótarjáni munkástanácsok delegációja előtt Marosán György kommunista vezető lövetést emlegetett, ami sajnos be is következett. December 8-án letartóztattak két munkástanácsi vezetőt, és miután a hír elterjedt, több ezer ember követelte szabadon bocsátásukat a megyetanács és a rendőrség előtt. Ekkor "sokféle módon magyarázott előzmények után" tüzet nyitottak a tömegre a pufajkások és a szovjetek is, ártatlan emberek tucatjai lettek a megtorlás áldozatai - mondta az alpolgármester, aki arról is megemlékezett, hogy a pufajkások december 13-án kivégeztek két, az acélgyárból elhurcolt nemzetőrt, Hadady Rudolfot és Hargitai Lajost.

PestiSracok facebook image

"Emlékezzünk a december 8-i sortűz áldozataira megrendülten és tisztességgel!" - fordult a mintegy kétszáz fős hallgatósága felé beszéde végén Dániel Zoltán. Salgótarjánban december 8-a a rendszerváltás óta városi gyásznap. Az áldozatokra a sortűz színhelyén, az egykori Vásártéren emlékeznek. A teret December 8. térnek nevezték át, és emlékmű is áll rajta.

A városban délelőtt külön megemlékezést szervezett a Pofosz Nógrád megyei szervezete és a Polgári Salgótarjánért Alapítvány. Azon a rendezvényen részt vett és a megemlékezés virágait helyezte el Salgótarján két alpolgármestere. Az önkormányzat által szervezett városi gyásznapon koszorút helyeztek el az emlékműnél a DK, a Fidelitas, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az MSZP helyi szervezeteinek képviselői, valamint a Pofosz Nógrád megyei szervezete.

Forrás: MTI Fotó:archív  

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)