Az EB alaposan kiforgatta a jogszabályt az aláírásgyűjtők kedvéért
Az Alapjogokért Központ (AK) elfogadhatatlannak tartja, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció aláírási kezdeményezését Magyarországgal szemben. Bár az aláírásgyűjtést lehetővé tevő jogszabály uniós viszonylatban fiatalnak tekinthető, az AK szerint nagyon ki kellett forgatni a szövegét.
Az Európai Polgári Kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikk megindítására vonatkozó javaslat. Az Alapjogokért Központ ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció azon kezdeményezését, amely akár uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy „EU-konform” menekültpolitikát folytasson.
Mivel uniós viszonylatban egy „fiatal” jogintézményről beszélünk, nincs kiforrott joggyakorlat azzal kapcsolatban, hogy mit lehet kezdeményezni és mit nem. Mindazonáltal nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.
Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló Tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a Bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják,ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja.
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés értelmében azonban mind a Tanács, mind pedig a Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. Az Európai Polgári Kezdeményezés ennek analógiája, ezt a vonatkozó rendelet is rögzíti. Tehát az eredeti elgondolás, hogy az uniós polgárok kötelezhetik a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. A 7. cikk szerinti eljárást megindító aktus azonban nem esik ebbe a kategóriába, ráadásul arra nem csak a Bizottság, hanem a Tanács és a Parlament is jogosult.
Ahogy a Tanács és a Parlament felkérése sem kötelezi a Bizottságot eljárásra, úgy természetesen az Európai Polgári Kezdeményezés sem: tehát 1.000.000 aláírás esetén sem kötelező megindítani az eljárást a Bizottságnak. Ráadásul a 7. cikk szerinti eljáráshoz a Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésére, egyetértésére lenne szükség a kérdésben.
Ennek valószínűsége elhanyagolható, ez abból is kiolvasható, hogy még soha sem volt rá példa: a 7. cikk szerinti eljárást egyetlen egyszer sem alkalmazták. Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói többször kezdeményezték már, hogy Magyarországgal szemben alkalmazzák a „rettegett” eljárást, azonban a többség mindig józan maradt és a valóságnak megfelelő határozatot hozott: a 7. cikkre nincs szükség, mert Magyarországon működik a jogállam.
Forrás: Alapjogokért Központ Fotó: humanistfederation.eu
