Pesti Srácok

Szijjártó: A déli fenyegetéssel is szembe kell néznie a NATO-nak

Szijjártó: A déli fenyegetéssel is szembe kell néznie a NATO-nak

Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és szerint már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.

Szijjártó kifejtette, kedden azt vitatták meg, hogy a NATO mint szövetség, csatlakozzon-e ahhoz a nemzetközi koalícióhoz, amely a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legyőzésére jött létre. Erről Szijjártó Péter szerint még hosszú vita várható. A magyar álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, a legmesszebbmenőkig támogatják, a NATO saját eszközeivel járuljon hozzá, hogy az észak-afrikai térségben a destabilizált régiók újra stabillá váljanak.

Szijjártó Péter kitért a NATO külügyminisztereinek döntésére is, miszerint az afganisztáni NATO-missziót - a korábbi tervektől eltérőn - legalább 2016 végéig fenntartják. Ennek nyomán Magyarország is fenntartja - jelenleg több mint száztíz katonából álló - afganisztáni kontingensének létszámát. Emellett korábbi kötelezettségvállalásunknak megfelelően 2017 végéig évi 500 ezer dollárral (csaknem 150 millió forinttal) Magyarország pénzügyileg is támogatja az afganisztáni biztonsági erők kiképzését - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette, Magyarország készen áll arra is, hogy a következő három évre vonatkozóan is megvitassák a pénzügyi támogatás fenntartását.

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter szerint Afganisztánban most olyan törékeny a helyzet, hogy ha most a NATO és partnerei kivonulnának a térségből, rosszabb lehetne a helyzet, mint a misszió kezdetén. Így a NATO afganisztáni missziójának meghosszabbításával milliós nagyságrendű migrációs hullámot akadályoznak meg - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor, több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácsülése kedden kezdődött Brüsszelben. Az első napon az atlanti szövetség külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy a NATO leállítja az Afganisztánban szolgáló katonáinak kivonását, mert a közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet. Ez azt jelenti, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja Afganisztánban a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. A tanácskozás központi témái között szerepel még a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcs előkészítése, a török-orosz konfliktus, valamint a keleti és déli fenyegetésekre adható válaszok megvitatása.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.