Pesti Srácok

Szijjártó: A déli fenyegetéssel is szembe kell néznie a NATO-nak

Szijjártó: A déli fenyegetéssel is szembe kell néznie a NATO-nak

Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és szerint már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.

Szijjártó kifejtette, kedden azt vitatták meg, hogy a NATO mint szövetség, csatlakozzon-e ahhoz a nemzetközi koalícióhoz, amely a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legyőzésére jött létre. Erről Szijjártó Péter szerint még hosszú vita várható. A magyar álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, a legmesszebbmenőkig támogatják, a NATO saját eszközeivel járuljon hozzá, hogy az észak-afrikai térségben a destabilizált régiók újra stabillá váljanak.

Szijjártó Péter kitért a NATO külügyminisztereinek döntésére is, miszerint az afganisztáni NATO-missziót - a korábbi tervektől eltérőn - legalább 2016 végéig fenntartják. Ennek nyomán Magyarország is fenntartja - jelenleg több mint száztíz katonából álló - afganisztáni kontingensének létszámát. Emellett korábbi kötelezettségvállalásunknak megfelelően 2017 végéig évi 500 ezer dollárral (csaknem 150 millió forinttal) Magyarország pénzügyileg is támogatja az afganisztáni biztonsági erők kiképzését - fejtette ki Szijjártó Péter. Hozzátette, Magyarország készen áll arra is, hogy a következő három évre vonatkozóan is megvitassák a pénzügyi támogatás fenntartását.

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter szerint Afganisztánban most olyan törékeny a helyzet, hogy ha most a NATO és partnerei kivonulnának a térségből, rosszabb lehetne a helyzet, mint a misszió kezdetén. Így a NATO afganisztáni missziójának meghosszabbításával milliós nagyságrendű migrációs hullámot akadályoznak meg - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor, több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácsülése kedden kezdődött Brüsszelben. Az első napon az atlanti szövetség külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy a NATO leállítja az Afganisztánban szolgáló katonáinak kivonását, mert a közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet. Ez azt jelenti, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja Afganisztánban a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. A tanácskozás központi témái között szerepel még a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcs előkészítése, a török-orosz konfliktus, valamint a keleti és déli fenyegetésekre adható válaszok megvitatása.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.