Pesti Srácok

Tarlós beintett a futóknak, a bringásoknak és a tömegközlekedőknek

Tarlós beintett a futóknak, a bringásoknak és a tömegközlekedőknek

Az autóslobbi előretör - így kommentálta az Index.hu Tarlós István mai bejelentését, amelyben közölte, hogy "a közlekedési szakma csúcsa" egy tanulmányt készített el a fővárosnak, ami szerint az elmúlt években a közúti közlekedés durván hátrányba került a tömegközlekedéshez képest.

A tanulmány alapján felülbírálják a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó Balázs Mór-tervet, szerintük ugyanis „az autóforgalom korlátozása és tiltása ugyanis hibás szemlélet”. A tanulmányból hosszú részleteket olvasott fel a főpolgármester. Ezekből az Index tudósítása szerint megtudhattuk:

  • A BKV–MÁV–Volánbusz tarifaközösség egy ábránd, kivitelezhetetlen.
  • A főváros közlekedése jelenleg szélsőségesen tömegközlekedés-orientált.
  • A villamosokat előnyben részesítő 60 mp-es nagykörúti lámpaszabályozás súlyos hiba, elképesztő környezeti károkat okoz.
  • A közúti fejlesztéseket ugyanolyan arányban kell véghezvinni, mint a tömegközlekedésiket.
  • A Balázs Mór-terv új szempontú felülvizsgálatáról 2016 első félévében döntenek.

PestiSracok facebook image

A főpolgármester ezután rátért egy másik jelentésre, amit a főváros rendészeti cége (FÖRI), két közgyűlési szakbizottság és a főpolgármesteri hivatal szakmai stábja készített elő a kerékpárosokról.

Az anyag szerint a kerékpárosok a legvédtelenebbek a gyalogosok mellett, ezért biztonságukra jobban kell figyelni. A tanulmány kritizálja a buszsávban felfestett kerékpárjeleket (a bicikli lassítja a buszt), az egyirányú utcákban a szembe-kerékpározást (balesetveszélyes), és hogy több helyen párhuzamosan van a járdán kerékpársáv, valamint az úttesten kerékpározási lehetőség. Ezeket felülvizsgálatra javasolja.

A tanulmány emellett a kerékpárosok fokozott ellenőrzését javasolja, valamint a szankcionálás megteremtését veszélyes viselkedés esetén. Tarlós kijelentette, hogy ha a kerékpárosoknál nem változik a piros lámpa ismerete a ciklus második feléig, akkor a főváros kezdeményezheti a belügyminiszternél, hogy a bringásokat KRESZ-vizsgára kötelezzék. Tarlós szerint ugyanis tíz biciklisből nyolc figyelmen kívül hagyja a piros lámpát.

A nagy budapesti futóversenyekről az Index összefoglalója szerint a főpolgármester a következő sommásat nyilatkozta:

Tarlós szerint a társadalom megosztott ebben a kérdésben, és a nagyobbik felét irritálja az (egyébként hétvégeken, nem nagy forgalomban rendezett) futóversenyek miatti akadályoztatás. Ezért rendeletmódosítást javasolnak. Eszerint hatról háromra csökkentenék már 2016-tól a nagy futóversenyek számát. (A BSI rendezvényei, a Vivicitta, a Budapest félmaraton, és a Budapest maraton maradna meg.) A megmaradó futóversenyek szabályozása is túl laza szerinte, így jobban fogják ellenőrizni őket. Az ügyben alapos mérlegelés után, a jövő év elején döntenek.

A mai "budapestinfón" a főpolgármester arról is beszélt, hogy 125 milliárd forintról 132 milliárd forintra növekedett a 3-as metró becsült felújítási költsége. "A főváros által felkért szakemberek most azon törik a fejüket, hogyan lehetne kivédeni a nagyon drága liftek beépítését egy olyan átemelő szerkezettel, ami használhatóvá tenné a mozgólépcsőket a mozgássérültek és babakocsisok számára is, jelentette be a főpolgármester a sokak által már csak Tarlós-infóként emlegetett szokásos kétheti sajtótájékoztatóján.

Tarlós elmondta, hogy elsősorban a BKV finanszírozásának a kérdésében december 21-én egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel. Közölte, hogy a hiányzó állami támogatás miatt reális esély, hogy a főváros nem tudja biztosítani az agglomerációs tömegközlekedést, ami amúgy sem a feladata.

A Rákóczi út Budapest szívében - Lepattant, élhetetlen autósztráda

A PestiSrácok.hu-n éppen egy évvel ezelőtt írtuk meg, hogy az újabb ciklusát kezdő főpolgármester régi vágású szakemberekkel tölti fel a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV vezető posztjait, akik a hetvenes-nyolcvanas évek a felszíni tömegközlekedést leépítő, a belvárosi autósztrádák létesítését pártoló közlekedéspolitikáját hozzák vissza. A BKK élére helyezett, amúgy keresztény-konzervatív gondolkodásúként aposztrofált Dabóczi Kálmán például arról híresült el, hogy az SZDSZ-es Kóka János minisztersége idején főosztályvezetőként ő alkotta meg a vasúti mellékvonalak bezárásának és a Volánok szanálásának koncepcióját. Utóbbira amúgy a Fővárosi Közgyűlés előtt elmondott bemutatkozója szerint máig büszke.

Forrás: Index.hu, MTI, PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.