A lengyel jogállamiságot vizsgálná az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság januárban napirendre tűzi a jogállamiság lengyelországi helyzetének kérdését, miután a varsói parlament néhány nappal ezelőtt megszavazta a közmédia átalakításáról szóló törvénymódosítást, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

A brüsszeli szervezet vasárnap kiadott közleménye szerint a vitát január 13-án, a biztosok következő tanácskozásán rendezik meg. A kérdés Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kezdeményezésére került fel az ülés napirendjére. Szakértők szerint ez az első lépése annak az eljárásnak, amely akár büntetőintézkedések elrendelését is eredményezheti Lengyelország ellen. A kommünikét azután adták ki, hogy Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott interjújában, hogy a bizottságnak számos oka lehet a jogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben.

Az uniós "jog őrzőjének" is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte az úgynevezett jogállamisági mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése. Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

A közleményben azt írták, hogy "túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni az esetleges következő fázisokról", valamint leszögezték, hogy "intenzív párbeszédet folytatnak lengyel partnereikkel". Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán levéllel fordult a lengyel kormányhoz a közmédia átalakítása miatt, s részletes tájékoztatást kért a törvényről és arról, hogy mennyiben vették figyelembe annak előkészítésekor a hatályos közösségi szabályozást és a média sokszínűségének követelményét.

A lengyel parlament alsóházában szerdán, a felsőházban pedig másnap megszavazott jogszabály azonnali hatállyal megszüntetné a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő média - a rádió és a tévé - vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki.

Az októberi választások nyomán kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) a közmédia szerepének megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolja a reformot. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése. A törvénymódosítás hatályba lépése előtt még szükség van Andrzej Duda lengyel államfő jóváhagyására is.

Forrás: MTI