Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Módosította az államvédelmi törvényt az osztrák parlament

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. január 27. 22:59
Módosította az államvédelmi törvényt az osztrák parlament

Az osztrák parlament szerdán este elfogadta a módosított államvédelmi törvényt, amely a tervek szerint megkönnyíti majd a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Az új törvény az előterjesztők szerint egyszerűbbé teszi a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár hat évig is megőrizhetők lesznek az információk.

A nyomozati szakaszba bevonhatnak olyan bizalmi embereket is, akik nem a hatósági kötelékeken belül dolgoznak. Végezhetnek továbbá olyan előzetes nyomozati eljárásokat, amelyek a "terrorista, az ideológiai és a vallási meggyőződés által motivált" bűnügyek felderítésben segítenek.

Megkezdi működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyeli. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie.

PestiSracok facebook image

A módosítást a szociáldemokrata-néppárti kormánykoalíció szavazta meg. A törvény 2016 júliusától léphet érvénybe. Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint a módosított törvény súlyosan beleavatkozik az alap- és szabadságjogokba, a szintén ellenzéki Zöldek pártja a gyűjtött adatok továbbszolgáltatásának szabályozását hiányolta, az ugyancsak az ellenzék soraiban helyet foglaló Neos párt pedig a "túlzott mértékű" adatgyűjtés ellen tiltakozott.

A Zöldek és az FPÖ az alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Szintén alkotmánybírósági vizsgálatot szorgalmazott az Osztrák Ügyvédi Kamara és több újságíró-szervezet is.

Korábban Bernhard Fink, az Osztrák Ügyvédi Kamara szabadságjogokkal foglalkozó tagozatának elnöke a tervezett törvénymódosításokat bírálva úgy nyilatkozott: fennáll annak a veszélye, hogy Ausztria egyfajta rendőrállam lesz. Egy civil szervezet a törvény módosítása ellen tiltakozva több mint harmincezer aláírást gyűjtött.

MTI

fotó:biztonságpiac.hu

Kapcsolódó témák
migráció államvédelem ausztria
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.