Pesti Srácok

Félreértették az ellenzéki pártok a záródokumentumot

Félreértették az ellenzéki pártok a záródokumentumot

A kormányszóvivő szerint, akik a záródokumentum visszautalásait megpróbálják félreértelmezni, nem ismerik az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát. Kovács Zoltán szombaton az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki pártok nyilatkozataiból az látszik, hogy nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket.

Kovács Zoltán arra reagált, hogy a DK, az Együtt és Jobbik előzőleg bírálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki-pénteki uniós csúcson elfogadta azt a határozatot, amelyben az szerepel, végre kell hajtani a betelepítési kvótákról hozott korábbi európai döntéseket.

A kormányszóvivő elmondása szerint a többek által hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján.

PestiSracok facebook image

Hangsúlyozta: ez önkéntes szétosztási mechanizmus volt, Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező szétosztási kvótát, mi több, csakúgy, mint Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult a kötelező betelepítési kvótarendszer ellen.

Magyarország álláspontja változatlan, szó sem lehet betelepítési kvótáról, az eddigi európai migrációs politika megbukott, ezért javasoltak a visegrádi négyek a határok megvédésén alapuló tervet - jegyezte meg a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán kiemelte: a mostani EU-csúcson először sikerült elfogadtatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, hogy az első és legfontosabb feladat az európai határok védelme, és illegálisan senki nem léphet be Európába, továbbá a schengeni szabályokat mindenkinek érvényesítenie kell. Ha ez korábban megtörtént volna, nem lenne szükség olyan lépésekre, mint Ausztriában az elmúlt napokban - tette hozzá.

A pénteki csúcstalálkozó legfontosabb témája a brit reformcsomag volt. Csak olyan intézkedések változtak, amelyek a létező munkavállalási-, illetve szociális juttatási rendszer azon elemeit érintik, amelyekkel vissza lehetett élni. Magyarországnak a közös visegrádi állásponthoz igazodva sikerült elérnie, hogy a munkavállalás és mozgás szabadsága viszont alapvetően sértetlen maradt - emelte ki Kovács Zoltán.

Forrás: MTI

Fotó: PestiSrácok.hu; Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.