Pesti Srácok

A kvótaellenes népszavazástól hangos Európa

A kvótaellenes népszavazástól hangos Európa

Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegye világossá szándékát a kötelező menekültkvótáról szóló népszavazási kezdeményezésről - mondta Natasha Bertaud bizottsági szóvivő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján. A baloldali sajtó eközben arról ír, Európa elsáncolja magát szögesdrót és népszavazások mögé.

- fogalmazott Natasha Bertaud az EB szóvivője.

PestiSracok facebook image

Hozzátette, hogy a tagállami belpolitikai viták ezekről a kérdésekről még nem záródtak le, a bizottság várja a magyar kormány magyarázatát a témával kapcsolatban. Kérdésre válaszolva elmondta, amíg nem ismert, hogy mikor tartják a népszavazást és mi lesz annak a kérdése, addig nem tud állást foglalni a referendum jogszerűségéről.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány országos népszavazás kiírását kezdeményezte a kötelező betelepítési kvótáról.

Példátlan kihívás Brüsszel fennhatósága ellen

Az európai sajtó csütörtökön nagy teret szentelt a magyar kormány által bejelentett népszavazásnak. A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerint bejelentésével Orbán Viktor miniszterelnök „példátlan kihívást intézett Brüsszel fennhatósága ellen". Az Európai Unió tagállamaira jogilag kötelező erővel bírnak az EU miniszteri tanácsának döntései, és nincs precedens arra, hogy valamely tagország népszavazásra bocsátott volna egy ilyen döntést. A cikk szerint az EU vezetői tartanak attól, hogy a brit EU-tagságról David Cameron miniszterelnök által kiírt referendum „népszavazási járványt" szabadított el, és a tagországok referendumokkal igyekeznek majd engedményeket elérni Brüsszelnél.

A Financial Times megállapítása szerint a kvótaügyben hozott EU-döntés jogilag kötelező erejű Magyarországra is, de Brüsszelnek a gyakorlatban kevés közvetlen eszköze van a kezdeményezés betartatására, ha Budapest ellenáll. A londoni gazdasági napilap szerint Orbán Viktor a migrációval szembeni keményvonalas ellenállást tette harmadik hivatali időszakának fő tematikájává, és tavaly ez mentette meg pártját a hazai támogatottság visszaesésétől

A népszavazás egyenlő a puplizmussal

Az ARD német közszolgálati televízió tagesschau.de című hírportálja Egy ilyen EU-ra nincs szüksége senkinek címmel közölte Ralph Sina kommentárját, aki kiemelte, Európa „elsáncolja magát szögesdrót és népszavazások mögé", és a „menekültellenes koalíció, mindenekelőtt Magyarország és Ausztria megmutatja, milyen a gátlástalan menekültpolitika". A kommentátor egyebek közt hozzátette, hogy amennyiben „Orbán példája iskolát teremt, az EU menekültpolitikájáról nem brüsszeli csúcstalálkozókon döntenek majd, hanem populista nemzetállami népszavazásokon".

A Spiegel Online liberális német hírportál Orbán fellázítja Magyarországot címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte, a miniszterelnök "ügyes manővert" hajt végre, amellyel eltereli a figyelmet a belpolitikai gondokról és jelentős nyomás alá helyezi az EU-t. Hozzátette, a népszavazás valószínűleg sikeres lesz Orbán számára, a felmérések szerint a választók nagy többsége támogatja menekültpolitikáját, és csak a részvételi arány miatt kell aggódnia.

Az uniónak nincs joga újrarajzolni Európa kulturális és vallási identitását

A Die Presse című osztrák konzervatív napilap elemzője, Boris Kálnoky úgy véli, „a jogi következményekkel nem bíró, de jelzésértékű népszavazás" sikere esetén Orbán „azt mondhatja Brüsszelben, hogy a kényszerkvóta az EU demokratikus alapértékeibe ütközik, legalábbis Magyarországon, hiszen a választók ott már ellene szavaztak". Kálnoky szerint a magyar kormányfő „ebben az értelemben szólított fel szerdán más országokat is arra, hogy tartsanak népszavazást a kérdésben".

Az Il Sole24Ore Magyarország, első migráns-ellenes referendum címmel kommentálta a bejelentést. Az olasz gazdasági napilap szerint, a „népakarat eredménye úgy tűnik, előre meg van írva": a népszavazásra bocsátott kérdés "megtévesztő", mivel a szavazót „olyan helyzetbe hozza, hogy válasza csakis egyfajta lehet". A szerző hozzátette, „Budapest nem tőrt, hanem szokása szerint kardot rántott elő, és civilizációs összecsapássá tette a kérdést", azt hangoztatva, hogy „az Uniónak nincsen joga újrarajzolni Európa kulturális és vallási identitását". A lap szerint a migrációs válság mélyebben "roncsolja" az Európai Uniót a 2009-es pénzügyi válságnál, és ahogyan akkor, most is a válaszok mindenekelőtt nemzeti szinten születnek "az európai megoldásokra várva".

A torinói La Stampa Orbán kihívásának nevezte a népszavazási kezdeményezést. A napilap úgy fogalmaz, „nem egyértelmű, hogy megtartják-e" a magyar népszavazást, de az „annak a dominó-hatásnak lehet a kezdete, amelytől Európában tartanak a Nagy Britanniának tett engedményeket követően".

Orbán újabb lövést adott le

A menekültelosztási kvóta ügyében bejelentett népszavazás veszélyes Európa számára - írja a Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap. „Magyarországon rendkívül nagy a menekültek iránti ellenszenv, a népszavazás eredménye előre el van döntve" - véli az Orbán-kormányt rendszeresen bíráló szerző, Michal Kokot. Úgy látja, „a migránsellenes hangulatokra alapozó politikai tőkekovácsolás eme próbája katasztrófával végződhet", mivel a kelet-közép-európai országoknak a schengeni övezetből való kizárását vonhatja maga után.

A kvótákról szóló referendummal Orbán újabb lövést adott le az Európai Unióval folytatott háborújában, amellyel kivezeti Magyarországot Schengenből" - vélekedett csütörtöki kommentárjában a Sme című, liberális szlovák napilap. A szerző, Peter Schutz a kommentárban rámutat, Magyarországra ugyan senki nem erőszakolhatja rá a menekülteket, de az ország kieshet abból a zónából, amely a szabályozott migrációt és a kvótaalapú elosztást közös politikájaként hirdeti meg.

Forrás: MTI/MTI Fotó: portfolio.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.