Pesti Srácok

A németek 81 százaléka szerint a Merkel-kormány nem uralja a menekültügyi helyzetet

A németek 81 százaléka szerint a Merkel-kormány nem uralja a menekültügyi helyzetet

Németországban négy és fél éves mélypontra süllyedt Angela Merkel kancellár támogatottsága, és a lakosság 81 százaléka szerint kormánya elveszítette az ellenőrzést a menekültügyi helyzet felett - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.

A Die Welt című lap és az ARD országos közszolgálati televízió megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a lakosság mindössze 18 százaléka gondolja, hogy a kormány uralja a menekülthelyzetet. Még az Angela Merkel vezette jobboldali CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában is csupán 33 százalék gondolja, hogy a kormány az ellenőrzése alatt tartja a menekültválság miatt kialakult helyzetet. Az Angela Merkel munkájával elégedettek aránya 46 százalékos, ami 12 százalékpontos csökkenés az egy hónappal korábbihoz képest, és a legalacsonyabb érték 2011 augusztusa óta. A németek 61 százaléka a kormány egészének munkájával is elégedetlen, és csupán 38 százalékos az elégedettek aránya.

A Deutschlandtrend című felmérés alapján a németek egyre inkább szigorítás pártiak a menekültügyben; 88 százalékuk ért egyet azzal, hogy csökkenteni kell a beilleszkedésre nem hajlandó menedékkérők juttatásait, 78 százalékuk támogatja, hogy sorolják a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát, 77 százalékuk szerint kellene kialakítani a határon gyűjtőtáborokat, hogy ne léphessenek be az országba menedékre nem jogosult emberek, és 63 százalékuk ért egyet a bajor CSU javaslatával a befogadható menedékkérők számának korlátozásáról.

PestiSracok facebook image

A németek 70 százaléka szerint az ország hangulatát az aggodalom, nyugtalanság jellemzi. Egy hónappal korábban 62 százalék érezte így. A bizakodó közhangulatot tapasztalók aránya 7 százalékponttal 25 százalékra süllyedt. A CDU/CSU választói támogatottsága nagymértékben csökkent, a pártszövetség a szavazatok 35 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag-) választás, szemben a januári 39 százalékkal. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) továbbra is 24 százalékon állnak, a Zöldek 10 százalékon állnak, a Baloldal támogatottsága 9 százalékos.

A Bundestagon kívüli pártok közül az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága új csúcsra emelkedett, a számos elemző által jobboldali populistaként jellemzett pártra 12 százalék szavazna, ami egy hónap alatt 3 százalékpontos növekedés. Bejutna a parlamentbe a liberális FDP is, amely 5 százalékon áll. A német lakosság 18 éven felüli, választójoggal rendelkező részére nézve reprezentatív felmérésben 1004 embert kérdeztek meg február 1-jén és 2-án. A kutatást az Infratest-dimap intézet végezte el, amely 1997 óta készíti az aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatos lakossági véleményáramlatokat havonta feltérképező ARD-Deutschlandtrend kutatássorozatot.

MTI Fotó:the commantator.com  

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.