Az NVB hitelesítette a kötelező kvótáról szóló népszavazást

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén hitelesítette a kormánynak a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A kormány által az NVB-hez benyújtott és most hitelesített kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?".

Patyi András, a testület elnöke azt javasolta, a kérdést hitelesítsék, mert az nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményében. Mint mondta, a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel kívánnak a kérdésre szavazni, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség terheli. Hozzátette, a kérdésben az Európai Unió szerepel, ezért felvetődik, hogy pontosan az EU mely szervére vonatkozik a kérdés, de szavai szerint a kérdés megszövegezéséből egyértelműen következik, hogy az EU-t és annak valamennyi intézményét és szervét kell az "Európai Unió" kifejezés alatt érteni.

Patyi András megjegyezte, a kérdés olyan tárgykörben kívánja az Országgyűlés döntését népszavazás útján elérni, amely az alaptörvényben nyugvó népszuverenitás elvét, illetve a népszuverenitás átengedésének mértékét mérlegeli. A kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amiben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyűlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét - jelentette ki.

Litresits András, az MSZP delegáltja szerint viszont a kérdés nem hitelesíthető, részben, mert a népszavazási kezdeményezést Rogán Antal nyújtotta be a kormányhatározat alapján, holott a törvény szerint népszavazási kezdeményezést személyesen lehet benyújtani, a kormány képviseletére pedig egyedül a miniszterelnök jogosult. A delegált szerint a kérdés „fogalmazási hibában is szenved", mint mondta, nincs olyan döntéshozó testület, mint az Európai Unió, ezért a kérdés értelmezhetetlen.

Bodolai László, az LMP delegáltja is amellett érvelt, hogy a kérdést nem lehet hitelesíteni, mert „nincs körültekintően megfogalmazva a kérdés".

Fábián Adrián, a testület Országgyűlés által választott tagja szerint az EU, mint kifejezés egyértelmű, de véleménye szerint a kérdés "becsapós'", tévedésbe ejti a választópolgárokat, amikor azt sugallja nekik, hogy a tagállami népszavazás bármilyen módon befolyásolhatja az EU működését. Az EU működése nem tagállami népszavazás függvénye - jegyezte meg. Hozzátette, az EU működésével kapcsolatban az Országgyűlésnek nincs vétójoga, se az EU működéséről szóló szerződés, se az alaptörvény nem ismer ilyet. Szavai szerint ez olyan, „mintha a sorompó húzná fel a baktert", és nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről van szó, ezért nem lehet abban népszavazást tartani. Megjegyezte, folyamatban van a vonatkozó rendelet megalkotása, vagyis az uniós jog ebben a kérdésben rendeletet fog alkotni, ami közvetlenül alkalmazandó.

Tóta Áronné, a testület választott tagja a hitelesítés mellett érvelt, mint mondta, a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és az Országgyűlésnek van hatásköre a kérdésben. Lovas András, a KDNP delegáltja is a hitelesítés mellett érvelt, mondván, a népszavazás és az EU működése nem zárja ki egymást, és hivatkozott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés csak azt követően tudott hatályba lépni, hogy Írországban népszavazást tartottak arról. Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja szintén a hitelesítés mellett érvelt.

Patyi András a hitelesítés ellen felhozott érvekre reagálva azt mondta, amikor az EU hatásköreiről és a tagállami Országgyűlés hatásköréről beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy az EU-nak nincsenek saját jogon létező hatáskörei, csak annyi, amennyit a tagállamok rá átruháztak. Csak a tagállamok által kifejezetten ráruházott hatáskörök keretein belül működhet az EU, az unió hatáskörének bővítését nem végezheti el maga az unió - jegyezte meg.

Forrás: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI