Pesti Srácok

Fel sem vetődött Merkelben a bizalmi szavazás

Fel sem vetődött Merkelben a bizalmi szavazás

Nem kér bizalmi szavazást a parlamenttől (Bundestag) Angela Merkel német kancellár a menekültválság miatt, a krízis kezeléséről pedig nincs nézetkülönbség Németország és Franciaország között - mondta a német kormány szóvivője Berlinben. Hozzátette, hogy a berlini vezetés nem szigetelődött el, menekültpolitikáját "nagyon széles körű" támogatás övezi az Európai Unióban.

Steffen Seibert tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizalmi szavazás kérdése „nem vetődik fel" a kancellár számára. Angela Merkel továbbra is azért dolgozik, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a "lehető legjobb" Németországnak és az Európai Uniónak.

A szóvivőt egy felméréssel kapcsolatban kérdezték, amely kimutatta, hogy a lakosság 81 százaléka szerint a kormány elveszítette az ellenőrzést a menekültügyi helyzet felett. Steffen Seibert úgy vélte, igen nagyívű a gondolatmenet, amely a közvélemény-kutatási adatból a bizalmi szavazásig jut el, hiszen a felmérés egyebek mellett azt is kimutatta, hogy a lakosság több mint 90 százaléka ért egyet a háborús menekültek befogadásával.

PestiSracok facebook image

Hozzátette, hogy a berlini vezetés nem szigetelődött el, menekültpolitikáját "nagyon széles körű" támogatás övezi az Európai Unióban. Széleskörű egyetértés van abban, hogy gondoskodni kell a külső határok védelméről és a Frontex uniós hatérvédelmi ügynökség megerősítéséről, küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért és az illegális migráció felszámolásáért, és együtt kell működni Törökországgal - mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy Manuel Valls francia miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy országa a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntésből következő kötelezettségének eleget téve befogad 30 ezer menekültet, de semmi másra nem hajlandó, Steffen Seibert kérdésre válaszolva üdvözölte Franciaország elkötelezettségét a közös döntés mellett, és kiemelte, hogy "nagy egyetértés" van Berlin és Párizs között a menekültpolitikában.

Hozzátette, hogy a 160 ezer menekült kvóták alapján történő elosztásról hozott határozat mellett nagy eredmény az EU és Törökország közös akcióterve is, valamint a Frontex megerősítésének folyamata és a szíriai menekültek megsegítésére szervezett londoni adományozói konferencián tett felajánlások sora. Most a külső határ védelmének megerősítése a legfontosabb, és ebben segítség az Égei-tengeren hamarosan induló NATO-küldetés - mondta a német kormányszóvivő.

Hozzátette, hogy lépésről lépésre kell haladni, és a csütörtökön kezdődő uniós csúcson "köztes mérleget" kell készíteni a válságkezelésről. Legális menekültkontingensek átvétele Törökországtól pedig csak akkor kerülhet szóba, ha az eddiginél sokkal jelentősebb mértékben csökken az illegális migráció az Égei-tengeren. „Itt még nem tartunk", ezért kontingensekről korai beszélni - mondta Steffen Seibert.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.