Pesti Srácok

Hivatalos lehet a török nyelv az Európai Unióban

Hivatalos lehet a török nyelv az Európai Unióban

Hivatalos nyelv lehet a török az Európai Unióban, miután a ciprusi kormány kérvényezte, hogy a sziget görög és angol melletti harmadik hivatalos nyelvét is vegyék fel az unió hivatalos nyelvei közé - derül ki az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli portál szombati hírleveléből.

A lap birtokába jutott az a február 17-én kelt levél, melyek Nikosz Anasztasziedisz ciprusi államfő írt a tagállamok kormányait tömörítő miniszteri tanács soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminiszterének. A levél tanúsága szerint a nicosiai kormányzat gesztusnak szánja a török hivatalossá tételét az unióban, ami reményei szerint a több mint negyven éve megosztott sziget újraegyesítését, továbbá az EU és Törökország kapcsolatainak előmozdítását is szolgálni fogja.

"Tekintettel arra a lehetőségre, hogy a ciprusi kérdés hamarosan rendeződhet, függetlenül attól, hogy ez végül sikerül-e, eljött az idő, hogy elkezdődjenek az előkészületek, hogy az újraegyesítés esetén az unió képes legyen hivatalos nyelvként kezelni a törököt" - indokolta döntését levelében a ciprusi elnök. Anasztasziedisz emlékeztet: országa már 2002-ben, az uniós csatlakozási tárgyalások folyamán kérte, hogy a török is legyen az unió hivatalos nyelve, de erről az uniós intézmények akkor lebeszélték, arra hivatkozva, hogy gyakorlati haszna korlátozott, viszont meglehetősen költséges volna.

PestiSracok facebook image

Az EUObserver Hollandia álláspontját is kikérte, ahonnan egy szóvivőtől azt a választ kapták, hogy tanulmányozzák a levelet, új hivatalos nyelv felvételéhez pedig a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges.

Ciprus északi részét 1974-ben szállta meg Törökország, amely védhatalmi státusára hivatkozva avatkozott be a török ciprusi kisebbség védelmében, mikor a szigetországban végrehajtott államcsínyt követően a görög ciprióta puccsisták egyesülni akartak Görögországgal. Ciprus északi részén pár évvel később létrejött az "Észak-ciprusi Török Köztársaság", amelyet csak Ankara ismer el, s amelynek fennállását a területén állomásozó több tízezer török katona szavatolja. A sziget azóta is megosztott, 2004-ben a görög ciprusi közösség népszavazáson utasította el az egyesítésre kidolgozott nemzetközi forgatókönyvet, mert a többség úgy ítélte meg, hogy az a szigeten élő törököknek és Ankarának kedvez.

Forrás: MTI/hvg.hu, fotó: ujszo.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!