Pesti Srácok

Schulz: Magyarország csak a pénzért közösködik Európával

Schulz: Magyarország csak a pénzért közösködik Európával

Martint Schulz szerint húsz olyan tagállam van – köztük Magyarország – akik azt mondják, csak akkor van közük Európához, ha kapnak pénzt. Az EP elnökének kijelentéseire Szijjártó Péter úgy reagált, Schulznak teljesen indokolatlan és megalapozatlan felsőbbrendűség-tudata van a közép- és kelet-európai országokkal szemben.

Martin Schulz EP elnök az ARD német közszolgálati televízió reggeli műsorában arra a kérdésre miért nem sikerül végre az EU-külső határainak védelmét biztosítani, Magyarországról említést téve azt nyilatkozta, „mert öncélú európai kormányok a furcsa, részben nagyon nacionalista jellegű érdekeiket az európai közösségi megoldások elé helyezik. Az olyan kormányok, mint az Budapesten, aki azt mondja, hogy ez egy német probléma, amelyhez nekünk semmi közünk, nagyon reprezentatívak. Húsz olyan tagállam van, aki azt mondja, hogy csak akkor van köze Európához, ha kap pénzt."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „sokadszor válik egyértelművé, hogy Martin Schulznak teljesen indokolatlan és megalapozatlan felsőbbrendűség-tudata van a közép- és kelet-európai országokkal szemben. Ezt hívhatjuk egyszerűen pökhendiségnek is."

PestiSracok facebook image

Magyarország megnyitotta a piacait, teljesítette a vállalásait, így jogosult a kohéziós forrásokra - emlékeztetett, hozzátéve, ez nem könyöradomány, „ez a pénz nekünk jár". A miniszter közölte, az illegális bevándorlással kapcsolatos megoldásokat éppen „a sértegetett V4-országok" keresik, hiszen a február 15-i csúcstalálkozóra meghívták Bulgária és Macedónia vezetőit is, nyilvánvaló ugyanis, hogy ennek a két országnak kulcsszerepe lehet abban, hogy Európát megvédjék az illegális bevándorlástól.

- vélekedett Szijjártó Péter.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!