Pesti Srácok

Tuzson: a kvótaügyi népszavazás száz évre meghatározhatja Magyarország jövőjét

Tuzson: a kvótaügyi népszavazás száz évre meghatározhatja Magyarország jövőjét

Az uniós kvótarendszerről szóló népszavazás nem egy-két, hanem öt-tíz, sőt száz évre határozza meg Európa és Magyarország jövőjét – hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hozzátéve: hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről van szó.

Tuzson Bence kiemelte: Magyarország nem mondott le döntési szabadságáról. A kvótáról szóló népszavazás arról szól, a magyar emberek tarthassák meg azt a jogukat, hogy eldönthessék, kikkel kívánnak együtt élni.

Emellett a kormánynak a magyar emberek és az Európai Unió iránt is feladata és kötelezettsége, hogy megvédje a magyar határokat – tette hozzá. Kiemelte: a déli határokon ismét nő a migrációs nyomás, ezért ott egyre több rendőr és katona sorakozik fel. Tuzson Bence arról is szólt, hogy szükség esetén Románia felé is meg kell építeni a kerítést.

PestiSracok facebook image

Kitért arra is, hogy Görögországnál kellene megvédeni Európa külső határait. Tuzson Bence szerint Európának volna ereje, hogy megállítsa a migrációs folyamatot. Kifejtette: Európa összlakossága nagyobb, mint az Egyesült Államoké vagy Oroszországé, gazdasági ereje is van, ezek mellé egységes akaratra lenne szükség.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn hitelesítette a kormánynak a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A hitelesített kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”.

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!