Pesti Srácok

Ab: csütörtökön várható döntés az államfő MNB-vel és postával kapcsolatos indítványairól

Ab: csütörtökön várható döntés az államfő MNB-vel és postával kapcsolatos indítványairól

Várhatóan csütörtökön dönt az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára kedd este az MTI érdeklődésére.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén szavazta meg a két törvénymódosítást. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

A jegybank alapítványai esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, ami miatt az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az MNB vezetőinek fizetését megduplázná a módosítás.

PestiSracok facebook image

A politikai szereplők között éles vita alakult ki arról, hogy vajon közpénz-e, és ezért megismerhető-e az MNB alapítványai által kezelt forrás. Az MNB-törvény módosításával összefüggésben az ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felvetette az alaptörvény-ellenesség lehetőségét.

A postatörvény megváltoztatása a Magyar Postának a piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.

Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.

Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.

Az Ab-nek az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, ez a határidő április 8-án jár le.vA törvény szerint 15 tagú Ab-nek jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, március elején pedig Kiss László mandátuma járt le.

MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.