Pesti Srácok

Ab: csütörtökön várható döntés az államfő MNB-vel és postával kapcsolatos indítványairól

Ab: csütörtökön várható döntés az államfő MNB-vel és postával kapcsolatos indítványairól

Várhatóan csütörtökön dönt az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János indítványairól, amelyekben a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról - közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára kedd este az MTI érdeklődésére.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén szavazta meg a két törvénymódosítást. Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

A jegybank alapítványai esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, ami miatt az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az MNB vezetőinek fizetését megduplázná a módosítás.

PestiSracok facebook image

A politikai szereplők között éles vita alakult ki arról, hogy vajon közpénz-e, és ezért megismerhető-e az MNB alapítványai által kezelt forrás. Az MNB-törvény módosításával összefüggésben az ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is felvetette az alaptörvény-ellenesség lehetőségét.

A postatörvény megváltoztatása a Magyar Postának a piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.

Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János.

Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.

Az Ab-nek az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, ez a határidő április 8-án jár le.vA törvény szerint 15 tagú Ab-nek jelenleg 13 tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, március elején pedig Kiss László mandátuma járt le.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.