Pesti Srácok

Ausztria nem lehet Németország váróterme - osztrák kancellár

Ausztria nem lehet Németország váróterme - osztrák kancellár

Németországnak Görögországból és a Szíriával szomszédos államokból kellene menekülteket befogadnia, mégpedig napi kvóta szerint - szorgalmazta Werner Faymann osztrák kancellár egy szerdai lapinterjúban. Ausztria nem lehet Németország váróterme - nyilatkozta a kancellár a Kurier című osztrák lapnak és hozzátette: véget kell vetni annak, hogy Ausztria elosztóállomásként működik.

A kancellár javaslata szerint a német kormánynak napi kvótát kellene megállapítania, továbbá a Görögországból, a Törökországból valamint a Jordániából érkezők számára átutazási tanúsítványt állíthatna ki, így biztosíthatná, hogy a menekültek valójában és közvetlenül Németországba érkezzenek. A kancelláriahivatal egyik szóvivője az interjú után megerősítette, hogy amennyiben Németország beleegyezik, Ausztria azon menekültek beutazását engedélyezné, akik vagy az országban akarnak benyújtani menekültkérelmet, vagy be tudják mutatni a német hatóságok által kibocsátott átutazási engedélyüket.

Faymann az interjúban továbbá arról is beszélt, hogy uniós alapot kellene létrehozni a menekültek megsegítésére. Javaslata szerint az így rendelkezésre álló összeget a külső határok védelmére és a menedékkérők megsegítésére fordíthatnák. A német kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány elutasítja a napi kvóta bevezetését és a menekültek Görögországból Németországba való szállítását.

Ausztriában az utóbbi hetekben egyre kevesebb menekült nyújt be menekültkérelmet. Az osztrák belügyminisztérium előzetesen közölt számai szerint a múlt héten 820-an adták be erre vonatkozó igényüket, ez a tavaly április óta mért legalacsonyabb érték. Február 8. és 14. között 1700, az azt követő héten 1200 kérelem érkezett be, míg tavaly november első hetében mintegy 3500.

PestiSracok facebook image

Az osztrák belügyminisztérium indoklása szerint a csökkenő számok azt mutatják, hogy eredményes az Ausztria déli határán alkalmazott napi kvóta, azonban ez az intézkedés nem garantálja, hogy továbbra is kevesen igényelnek majd menekültstátuszt. A Der Standard című lap hétfői beszámolója szerint kevesebb menekült érkezik Ausztriába, februárban harmadannyian jöttek, mint decemberben. Szeptembertől novemberig havonta mintegy kétszázezren utaztak be, decemberben több mint százezren, januárban hetvenezren és februárban 37 ezren érkeztek.

Múlt héten a stájerországi Spielfeldnél 2400-an érkeztek, közülük 95-en nyújtottak be menekültkérelmet, és 116 embert utasítottak vissza Szlovéniába. Hétfőn 330-an jöttek, hárman adtak be kérelmet, a többiek Németország felé utaztak tovább. A határátkelőnél naponta nagyjából húsz busz szállítja a migránsokat Ausztria északi határához.

A stájerországi rendőrség szerda délutáni tájékoztatása szerint a spielfeldi határnál 450-en jöttek át a nap folyamán, közülük 23-an nyújtottak be menekültkérelmet, 27 embert pedig visszaküldtek Szlovéniába. Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és szeptembertől az év végéig mintegy 800 ezren utaztak át Ausztrián. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Idén február közepéig már 11 500 kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.

MTI/Fotó:APA

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.